Járvány idején még inkább szükséges a korrupcióellenes összefogás Koronavírus


A világjárvány növelheti a korrupciós kockázatokat is, így minden korábbinál időszerűbb a társadalmi összefogás a közélet tisztaságáért – szögezték le Magyarország állami szerveinek vezetői a rendhagyó módon online formában megtartott IX. Integritás Kerekasztalon.

Az Állami Számvevőszék kezdeményezésére – a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke 2011. november 18-án Budapesten közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban – az együttműködés ötödik évfordulóján – a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, idén pedig a Gazdasági Versenyhivatal is.

2020. november 26-án, kilenc évvel a közös nyilatkozkat aláírása után az együttműködő intézmények a Magyar Nemzeti Bank szervezésében – a járvány miatt online formában – értékelték korrupció megelőzése és visszaszorítása érdekében végzett tevékenységük eredményeit. Hangsúlyozták: Magyarországon továbbra is az átláthatóság és az elszámoltathatóság jelentik a megfelelő eszközöket a közélet tisztaságának szavatolására egy olyan helyzetben, amikor – ahogy arra a világ vezető nemzetközi szervezetei, köztük az ENSZ, az OECD vagy az IMF is rámutatnak – a járvány világszerte növelheti a korrupciós kockázatokat és a társadalmi bizalmatlanságot.

Hazánkban a jogállamiság alapját jelentő alkotmányos szinten jelenik meg a korrupció elleni fellépés. Az integritás pedig a mindennapi élet szintjén azt jelenti, hogy az állam olyan feltételeket teremt, hogy a korrupcióra lehetőséget adó helyzetek létre sem tudnak jönni. A gazdaság növekedéséből és kifehérítéséből fakadó pozitív folyamatok, az egyszerűsödő és kiszámítható adórendszer, az adminisztrációcsökkenés, illetve az átlátható és zárt ügyintézés, valamint az igazságszolgáltatás korrupciót szankcionáló joggyakorlata – az állampolgároknak is előnyösek, ezáltal ugyanis erősödik a pénzügyi és társadalmi biztonságuk, kiszámíthatóbbak és jobbak lesznek a mindennapi életkörülményeik.

A rendezvényen Dr. Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter elmondta: „A Belügyminisztérium továbbra is határozottan és következetesen lép fel a korrupció minden formája ellen. Az új Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában központi szerepet kapnak a korrupció megelőzésében a technikai eszközök, mint például az elektronikus ügyintézés szélesebb körű alkalmazása, az informatikai rendszerekhez való hozzáférés személyazonosításhoz kötése és naplózása, valamint a közigazgatási ügyekben történő automatikus döntéshozatal. A Kormány szándéka, hogy a korrupcióellenes küzdelemben minél szélesebb együttműködés valósuljon meg, ezért a stratégia elfogadásával egyidejűleg felkérte a nyilatkozathoz eddig nem csatlakozott állami szerveket a csatlakozásra.”

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke hangsúlyozta: “Az Állami Számvevőszék 2020-ban minden korábbinál nagyobb hatást gyakorolt a magyar közszféra integritására, a korrupció megelőzését biztosító rendszerek fejlesztésére. Az ÁSZ 2020-tól az integritáskontrollok monitoring alapú értékelésére helyezi a hangsúlyt, ennek keretében 3197 önkormányzatnál értékeli a korrupció ellen védettséget biztosító rendszerek kiépítettségét, valamint megállapításaival és javaslataival minden további ellenőrzött szervezetnél hozzájárul a korrupció megelőzéséhez. Az ÁSZ felmérése szerint 2020-ban tovább erősödött a korrupció ellen védettséget biztosító integritáskontrollok kiépítettsége a magyar közszférában. A magyar gazdaság elmúlt években végbement fenntartható kifehérítése pedig a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét támasztja alá.”

Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke rámutatott: „Az integritás erősítésére a Magyar Nemzeti Bank tavaly önálló megfelelőségi szervezeti egységet hozott létre, idén pedig megújítja a belső Etikai Kódexét. 2020-ban a jegybank felügyeleti területe munkavállalóinak az iratok biztonsági szintjét megnövelő, hiteles elektronikus aláírást tett lehetővé, s bevezette a belső szabályozók megismerésének digitális nyomkövetését is. A pénzügyi intézmények felé hangsúlyos elvárás a belső védelmi vonalak erősítése, miközben az MNB piaci visszaélés-bejelentési rendszert is működtet. Az azonnali fizetési rendszer bevezetése és a digitális fizetési szolgáltatások erősítése pedig az egész társadalom számára erősítette az átláthatóságot.”

Dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke hangsúlyozta: „Az Országos Bírósági Hivatal a bíróságok integritásának erősítéséhez azzal tud hozzájárulni, hogy egyrészt biztosítja a bíróságok alkotmányos működésének központi igazgatási feltételeit, másrészt a kinevezési jogkörébe tartozó vezetőktől is elvárja ezen alapelvek helyi érvényesítését. Az OBH elnöke ugyanis irányítja és ellenőrzi az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenységét és mivel ezek a bírósági vezetők felügyelik az alájuk tartozó bírósági szervezeti egységek vezetőit, kialakítható az igazgatási-felügyeleti intézkedések olyan láncolata, amely egyrészt képes lokálisan érvényesíteni a központi intézkedéseket, másrészt a helyi tapasztalatok visszacsatolásával hozzájárul az igazgatási eszközrendszer fejlesztéséhez.”

Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke kifejtette: „A Közbeszerzési Hatóság 25 évvel ezelőtti létrehozatala óta elkötelezett abban, hogy a közpénzek hatékony felhasználásának, a közvagyon védelmének, valamint a közbeszerzési eljárások tisztaságának sérelméhez vezető visszaélésszerű, jogsértő, illetve korrupciós jellegű cselekmények ellen fellépjen. A transzparencia és a versenyfeltételek biztosításának hiteles adatbázison alapuló és objektív mérése érdekében a Közbeszerzési Hatóság kezdeményezte statisztikai tevékenységének akkreditációját a Központi Statisztikai Hivatalnál, mely akkreditáció eredményeként a Hatóság csatlakozhatott a Hivatalos Statisztikai Szolgálathoz, így a magyar közbeszerzésekkel kapcsolatosan kizárólag a Hatóság statisztikái irányadóak immár hivatalosan is. A Hatóság statisztikái alapján pedig egyértelmű, hogy mind az átláthatóság mind a versenyfeltételek a közbeszerzési eljárások területén évek óta szinte teljes mértékben megvalósulnak.”

Dr. Lajtár István közjogi legfőbb ügyész helyettes rávilágított:A közélet tisztasáságáért tett első közös szándéknyilatkozat óta eltelt közel egy évtizedben Magyarország Ügyészségének tevékenységében központi szerepet játszott a korrupció elleni küzdelem. Vádhatósági funkciójából fakadóan, a korrupciós bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásokban is fontos feladat hárul az ügyészségre. A hivatali korrupciós bűncselekmények nyomozása kizárólagos ügyészségi nyomozás alá tartozik. Az ügyészségi nyomozás 2019 februárjában strukturálisan átalakításra került azzal a céllal, hogy ezen büntetőeljárások is minél sikeresebbek legyenek. A magyar ügyészség nemzetközi színtéren is fontos szerepet vállal a korrupció elleni küzdelemben.”

Dr. Székely Ákos, a Kúria elnökhelyettese nyomatékosította:A Kúria a törvény szigorát alkalmazza a korrupciós bűncselekmények kapcsán hozott ítéleteiben. A legfőbb bírói fórum az elmúlt egy évben nagyságrendileg harminc olyan ügyben járt el érdemben, amelynek tárgya korrupciós cselekmény volt. Indokolásaiban hangsúlyozza, a hivatalos személy a közhatalom részese. Működésével szemben alapvető követelmény, hogy a közhatalmat az őt terhelő közfeladat végzésére használja. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy hatáskörében marad, és a hatáskörébe tartozó feladatkört, az egyes ügyeket részrehajlás nélkül intézi.”

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke kiemelte: „A Gazdasági Versenyhivatal a hatáskörébe tartozó tevékenységek ellátása során eddig is aktívan közreműködött a korrupciós kockázatok csökkentésében. Az idei esztendőben a hivatal korrupcióellenes tevékenységét munkánk során tovább tudtuk erősíteni mind a szervezeti, mind a hatáskörből fakadó integritás tekintetében. Mi sem mutatja jobban a GVH ilyen irányú elköteleződését, mint hogy hivatalba lépésemet követő első intézkedéseim között szerepelt a versenyhatóság csatlakozásának kezdeményezése az intézményközi összefogáshoz.”

(gvh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 21.

Fontos határidő közelít a GDPR-szabályokban

A GDPR rendelet előírásai szerint eljött a kötelező felülvizsgálat ideje, amelynek során minden adatkezelőnek meg kell győződnie arról, hogy adatkezelési folyamatai továbbra is megfelelnek a GDPR előírásainak – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

2021. szeptember 21.

Bírságot kapott Lengyelország az EU bíróságától

Napi 500 ezer euró, az Európai Bizottságnak kifizetendő pénzbüntetésre kötelezték Lengyelországot, amiért az nem szüntette be a lignitkitermelési tevékenységét a cseh-lengyel határon fekvő Turów szénbányában.