Jelentős bűnügyeket kezd tárgyalni a Fővárosi Törvényszék


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Októberben elsőfokú ítélet várható a repülőtéri vesztegetés büntetőperében, és megkezdődik a szintén a Budapest Airport Zrt.-hez köthető taxis vesztegetés tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint kétezer sértettet érintő, Fortress-ügyként ismerté vált tízmilliárdos csalássorozat tárgyalása ugyancsak megkezdődik októberben, a Quaestor-ügyé pedig folytatódik – mondta Póta Péter bíró, szóvivő a törvényszéken tartott csütörtöki sajtótájékoztatón.


A repülőtéri vesztegetés ügyében a vád szerint a Budapest Airport Zrt. egykori jogi igazgatója és jogi előadója, az ügy első- és másodrendű vádlottja 2008-2009-ben ügyvédi irodákkal kötött szerződések esetében kenőpénzt, a kifizetendő megbízási díjak 5-10 százalékának „visszaosztását” kérte. A tizenhárom vádlott közül hét ügyvéd. Egy másik vádpont szerint az elsőrendű vádlott a Budapest Airport Zrt. jogi igazgatójaként 12 millió forintot kért a BKV szerződés-nyilvántartó rendszer elkészítésére 2009-ben kiírt pályázatának elnyeréséért, és a kenőpénz átadásakor érték tetten. A vádlottak tagadják a bűncselekmények elkövetését.

Októberben kezdődik a Zóna-taxis vesztegetésként ismert büntetőper, amelyben az ügyészség öt ember ellen emelt vádat a Budapest Airport Zrt. 2006-os taxipályázatához kapcsolódó vesztegetés, valamint a cég sérelmére 2006 és 2010 között elkövetett, félmilliárd forintos kárt okozó csalás miatt. A vád szerint a taxitársaság tulajdonosa milliós tételben lefizette a Budapest Airport munkatársait azért, hogy az övé legyen a repülőtéri taxiszolgáltatás lehetősége. Ennek az ügynek az első- és a másodrendű vádlottja is a zrt. volt jogi igazgatója és előadója. A vád szerint közreműködtek abban, hogy a Zóna taxi tulajdonosa a valóságosnál kevesebb fuvarszámot jelentsen be, és így kevesebb szolgáltatási díjat kelljen fizetnie.

Szintén októberben kezdődik a Fortress-ügy tárgyalása, amelynek vádirata szerint a vádlott 2012 és 2014 között – magát egy nem létező cég képviselőjének kiadva – valótlan befektetési lehetőségeket kínálva több mint kétezer sértettet tévesztett meg. Rábírta őket arra, hogy pár százezer forinttól ötvenmillió forint fölöttiig terjedő összegeket bocsássanak a rendelkezésére, és a pénzt részben saját céljaira fordította. A csalássorozathoz a vádlott széleskörű üzletkötői hálózatot épített ki, a csalásban részt vevő cégek pedig elhitették a befektetőkkel, hogy egy neves amerikai vállalat, a „Fortress” kezeli majd a pénzüket. Egyes sértettek kára részben megtérült. A vád szerint összességében mintegy tízmilliárdos csalássorozat történt. Az ügyben elrendelt zár alá vételek értéke megközelíti az okozott kár nagyságrendjét.

 

Októberben folytatódik a bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetése miatt tizenegy vádlott ellen júliusban indult Quaestor-ügy tárgyalása. Időközben az igazságügyi informatikai szakértő szakvéleménye nyomán, a törvényszék felhívására az ügyész jelentősen szűkítette a tárgyalás anyagává tenni kívánt elektronikus adatok körét. A vádlottak meghallgatásával megkezdődik a bizonyítási eljárás, mind a 11 vádlott jelezte, hogy részletes vallomást tesz. Ezután várhatóan az igazságügyi könyvszakértő, majd több száz sértett és tanú meghallgatásával folytatódik a büntetőper. Október közepétől december közepéig, majd a téli ítélkezési szünet után júliusig heti két-három tárgyalást tartanak majd a Quaestor-ügyben.

(MTI)

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 30.

Elhunyt Karsai Dániel

Elhunyt Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS betegséggel küzdő alkotmányjogász szombaton, halálhírét testvére, Karsai Péter jelentette be közösségi oldalán.

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.