Jelképesen enyhítették Bándy Kata gyilkosának büntetését


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tényleges életfogytiglan helyett életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték a pécsi pszichológusnő gyilkosát másodfokon.


Enyhítette a Pécsi Ítélőtábla szerdán Bándy Kata rendőrségi pszichológus gyilkosának büntetését. Az első fokon tényleges életfogytiglani fegyházbüntetéssel sújtott Péntek Lászlót a táblabíróság jogerősen is életfogytiglanra ítélte, de azzal, hogy leghamarabb 40 év múlva feltételesen szabadlábra helyezhető.

A 26 éves férfi tavaly július 8-án, hajnali két óra után pécsi, Dugonics utcai lakása előtt szólította meg a születésnapi összejövetelről hazafelé tartó nőt, egy játszótérre kényszerítette, megerőszakolta, és közben, hogy ellenállását megtörje, megfojtotta.

A táblabíróság Makai Lajos vezette tanácsa megalapozottnak találta a Pécsi Törvényszék idén áprilisban hozott határozatát, amelyben a vádlottat aljas indokból elkövetett emberölésben és kifosztásban mondta ki bűnösnek, nem látta azonban indokoltnak, hogy a legsúlyosabb büntetést szabja ki vele szemben.

Péntek László beismerte a gyilkosságot, de tagadta, hogy a nőt brutálisan bántalmazta és megerőszakolta volna. Az ellene indult büntetőeljárásban azzal védekezett, hogy Bándy Katával már hetekkel a tett előtt megismerkedett, sőt intim kapcsolatba került. Vallomása szerint azért fojtotta meg, mert indulatba jött, mivel a nő nem vállalta fel a kapcsolatukat.

A korábban tizenegyszer büntetett férfit a Pécsi Törvényszék áprilisban aljas indokból elkövetett emberölés és kifosztás miatt marasztalta el, ezért tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtotta, tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és kötelezte mintegy 12,5 millió forint bűnügyi költség megfizetésére.

A bíróság a férfi bűnösségére a részbeni beismerő vallomásából, a hazugságvizsgálat, az áldozat körme alatt és a táskáján talált DNS-minták vizsgálati eredményeiből, szakértők, tanúk vallomásaiból, továbbá köztéri, benzinkúti kamerák felvételeiből következtetett.

A vádlotti és védői fellebbezések okán az ügyben másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla Makai Lajos vezette tanácsa megalapozottnak találta a Pécsi Törvényszék korábbi határozatát, nem látta azonban indokoltnak, hogy a legsúlyosabb büntetést szabja ki Péntek Lászlóval szemben. A tanácsvezető bíró hangsúlyozta: a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést csak kivételes esetekben, olyan bűnelkövetőknél alkalmazandó, akik a legkirívóbb, többszörösen minősített életellenes tetteket követik el, s akiknél ezt korábbi bűnözői múltjuk is megalapozza. Makai Lajos utalt rá, hogy Péntek Lászlónak a mostanit megelőzően kisebb súlyú bűncselekményei voltak, a terhére rótt emberölést pedig nem egyenes, hanem eshetőleges szándékkal követte el, azaz célja nem a sértett megölése volt, de abba beletörődve cselekedett, hogy áldozata belehalhat a bántalmazásba.

A bíró hangsúlyozta: a jogalkalmazóknak megfelelő mértéktartást kell tanúsítaniuk, nem engedhető meg, hogy az érzelmek és a társadalom nyomása tükröződjön az ítéletekben.

Makai Lajos szólt arról is, hogy a feltételes szabadlábra helyezés kedvezménye nem jelenti azt, hogy az elítélt az abban meghatározott idő letelte után automatikusan szabadul. Péntek László esetében 40 év után fogják megvizsgálni ennek lehetőségét.

A másodfokú tárgyaláson a vádlott védője határozott időtartamú szabadságvesztés kiszabását kérte Péntek Lászlóra, ezt azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság által leírt tényállásból arra lehet következtetni: a vádlottnak akár harminc perce is lehetett arra, hogy a bűntett helyszínére visszamenjen, s akkor vegye el áldozata értékeit. Így fennáll a lehetősége annak, hogy nem kifosztást, hanem lopást követett el, ez pedig nem alapozza meg a halmazati büntetés kiszabását. Az ügyvéd a Pécsi Törvényszék és a Pécsi Ítélőtábla által korábban tárgyalt ügyekben hozott ítéleteket ismertetve igyekezett meggyőzni a bíróságot, hogy Péntek László első fokon túlzóan szigorú büntetést kapott.

A védő kifogásolta, hogy szerinte az enyhítő körülményeket – például Péntek László beismerő vallomását – kisebb súllyal, a súlyosító körülményeket pedig indokolatlanul nagy nyomatékkal vette figyelembe a Pécsi Törvényszék.

Makai Lajos bíró ezekkel kapcsolatban kitért arra, hogy a vádlott három vallomásában is következetesen állította: a nő értékeit közvetlenül azután vette el, hogy megfojtotta. A beismerő vallomást nem lehetett nyomatékos enyhítő körülményként értékelni, mert Péntek László megváltoztatta, és cinikus, kegyeletsértő módon azt állította: intim viszonyba került Bándy Katával.

Hozzátette: megtalálták a helyszínen az elkövető DNS-ét, a bűnjeleket, bizonyítást nyert, hogy eladta a sértett mobiltelefonját, azaz bűnösségére e bizonyítékokból is lehetett következtetni. A bűntett országos felháborodást keltett, alkalmas volt a köznyugalom megzavarása, a félelemérzet növelésére.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.