Jól és jól láthatóan működik az alkotmányos párbeszéd

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság a legtöbb esetben elfogadja a bíróságok jogértelmezését, ami nemzetközi szinten is példaértékű dialógusnak minősül.

Az Alkotmánybíróság és a Kúria közötti alkotmányos párbeszéd az Alaptörvény által létrehívott alapjogi bíráskodás rendszeréből fakad, amelynek hasznát, jogfejlesztő hatását főként a jogkereső polgárok élvezik – mondta el a két intézmény vezetője a Karc FM Bírósági akták című műsorának adott közös interjújában.

A beszélgetésben szólnak az Alkotmánybíróság és a Kúria által közösen megjelentetett négykötetes könyvsorozatról, a valódi alkotmányjogi panasz intézményéről, a látszólagos ellentétekről, alkotmányos kötelezettségekről és választási ügyekben meghozott ítéletekről, határozatokról is.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke kiemelte: az Alkotmánybíróság döntéseiben az Alaptörvényt védi és értelmezi, míg a bíróságok és a Kúria a jogszabályokat alkalmazza, ezért szükségszerűen adódhat, hogy az AB a Kúria ítéletét megsemmisítő döntést hoz, mint például az aláírásgyűjtési ügyben. Ezzel együtt az Alkotmánybíróság a legtöbb esetben elfogadja a bíróságok jogértelmezését, ami nemzetközi szinten is példaértékű dialógusnak minősül. Darák Péter arra világított rá, hogy a Kúria természetesen és jogalkalmazói kötelezettségénél is fogva figyel arra, hogy az ítéletekben érvényesüljenek az alkotmányos alapjogok és alapértékek. A bíróságok előtt folyó ügyekben azonban az alkotmányjogi érintettség ritkábban fordul elő, és előfordulása esetén is az ügyet csak néhány vonatkozásában érinti.

(kuria-birosag.hu)

---