Jövő hónaptól alkalmazható a menekültügyi őrizet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Július 1-jétől alkalmazható a menekültügyi őrizet, amelyre a Belügyminisztérium szerint az országba illegálisan érkező menekültek által elkövetett jogsértések számának növekedése miatt van szükség.


Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését kormánypárti szavazatokkal fogadta el a Ház. Jelenleg csak arra van módjuk a hatóságoknak, hogy nyitott befogadó intézményekben helyezzék el a menekülteket, a változtatás azonban lehetővé teszi, hogy ha fennáll a menekültek eltűnésének veszélye, őrizetbe vételük mellett folytassák le a hatósági eljárást.

A menekültügyi őrizet rövidebb az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizetnél, és azt a jelenlegi őrzött szállásoktól eltérő, speciális körülményeket biztosító intézményben kell végrehajtani, ahol biztosított például az épületen belüli szabad mozgás lehetősége.

Menekültügyi őrizet legfeljebb három napra rendelhető el, meghosszabbítását a menekültügyi hatóság kezdeményezheti az illetékes járásbíróságnál, amely három alkalommal, két-két hónappal hosszabbíthatja meg azt. Így a menekültügyi őrizet legfeljebb fél évig, kiskorú gyermeket nevelő családoknál viszont csak egy hónapig tarthat.

A migrációs törvények módosítása igazodik az európai uniós irányelvekhez, miután az Európai Bizottság korábban kritikát fogalmazott meg a magyar szabályozással szemben. Az uniós testület leginkább a befogadás anyagi feltételeivel és a menedékkérők őrizetével kapcsolatosan jelzett kifogásokat.

Változnak továbbá a vízumjogorvoslati szabályok, ezt az Európai Unió által indított kötelezettségszegési eljárás indokolja.

A módosítás rögzíti, hogy az unión kívülről tanulni érkezők közül azok kaphatnak tartózkodási engedélyt, akik államilag elismert felsőoktatási intézményben tanulnak nappali tagozaton.

A változtatás emellett lehetővé tenné az unión kívülről érkezőknek az összevont engedélyt, vagyis egyetlen közigazgatási eljárásban állítanák ki a tartózkodást és munkavállalást lehetővé tévő okmányt. Ezt a vonatkozó irányelv nemcsak a munkavállalás miatt érkezők számára írja elő, hanem azoknak is, akik például családegyesítés miatt vannak Magyarországon.

Az indoklással együtt több mint 120 oldalas törvényjavaslat számos ponton változtatott a szabálysértési törvényen is, hol szigorítva, hol enyhítve az eddigi rendelkezéseket.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.