Kárpótlás: igazat adott a panaszosnak az AB


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság kimondta: alkotmányellenes volt az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló 2016-os törvény néhány rendelkezése – adta hírül közleményében a testület. Az Alkotmánybíróság emellett az Országgyűlés mulasztását állapította meg a termőföldekre vonatkozó kárpótlási szabályok módosítása kapcsán, mivel a törvényalkotó egyes esetekben lehetetlenné tette, hogy a kárpótlásra jogosultak vételi jogukat megfelelően gyakorolhassák.

 


Alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz egy kárpótlásra jogosult személy, mivel részt vett volna egy árverésen, amely azonban a támadott jogszabály hatályba lépése folytán elmaradt. Az indítványozó sérelmezte, hogy a kárpótlásra jogosultak kárpótlási jegyeikkel – árverés hiányában – nem tudnak elvett földjeikhez hozzájutni. Álláspontja szerint a vételi joga elvonásával sérült a tulajdonhoz való joga, illetve a jogállamiság elvének részét képező jogbiztonság követelménye is megkívánja az utolsó, még le nem zajlott földárverés megtartását.

Az Alkotmánybíróság a panaszt megalapozottnak találta. Határozatában hangsúlyozta: az állam köteles megteremteni azt az intézményi garanciarendszert, amely a tulajdonhoz való jogot működőképessé teszi. A támadott jogszabály úgy szüntette meg a termőföld árverésére vonatkozó szabályokat, hogy a kárpótlási igények érvényesítését szolgáló vételi jog a jogosultakat továbbra is megilleti. A testület aláhúzta: a jogalkotó valamely jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezésekor akkor jár el kellő gondossággal, ha ezzel nem hagy hátra le nem zárt jogviszonyokat, illetve nem lehetetleníti el azon törvényben biztosított jogosultságok érvényesítését, amelyek alaptörvényi oltalom alatt állnak.

Az Alkotmánybíróság mindezek alapján felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének 2018. december 31-ig tegyen eleget.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A határozathoz dr. Juhász Imre, dr. Stumpf István és dr. Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján olvasható (alkotmanybirosag.hu).


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

Az EU a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendeletet fogadott el

Az Európai Unió Tanácsa a mesterséges intelligenciáról (MI) fogadott el rendeletet, mely az EU egységes piacán „mind a magán-, mind a közszereplők körében elő kívánja mozdítani a biztonságos és megbízható MI-rendszerek fejlesztését és elterjedését az alapvető állampolgári jogok tiszteletben tartásának szavatolása mellett”.

2024. május 21.

A megalapozottság, kiegyensúlyozottság és időszerűség jellemzi a Szombathelyi Törvényszék ítélkezését

A Szombathelyi Törvényszék ítélkezését a megalapozottság, a kiegyensúlyozottság és időszerűség jellemzi, ráadásul a leterheltség növekedése ellenére sikerül a folyamatban lévő ügyek számát folyamatosan csökkenteni – hangoztatta értékelőjében a vármegyei összbírói értekezlet előtt tartott sajtótájékoztatóján kedden Körmenden a az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese.

2024. május 21.

Már a magyarok fele támogatja a házassági egyenlőséget

Tovább javult az LMBTQI közösség általános elfogadása a magyar társadalomban, mutatja a Háttér Társaság megbízásából a Medián által készített reprezentatív új közvélemény-kutatás. Már a magyarok több, mint felének van LMBT ismerőse, és 71%-uk elfogadó lenne, ha előbújna a gyermekük.