Kedvezőbbé vált a pénztárak szabályozása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyesülhetnek az egézség- és önsegélyező pénztárak egy már hatályos törvénymódosítás szerint.

Egy 2016-tól hatályos törvénymódosítás révén ezentúl egyetlen önkéntes pénztáron belül elérhetővé válhatnak az eddig külön-külön nyújtott egészség- és önsegélyező pénztári szolgáltatások – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Egy meglévő egészségpénztár például önsegélyező szolgáltatások felvételével vagy egy önsegélyező pénztárral való egyesüléssel bővítheti tevékenysége körét.

A létrejövő új egészség- és önsegélyező pénztárak így egyszerre szervezhetnek és finanszírozhatnak az egészség védelmét szolgáló programokat, vásárolhatnak egészségügyi szolgáltatásokat, szociális probléma esetén adhatnak kiegészítő ellátást, s támogathatják gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árát is. Az önsegélyező pénztárak hozzájárulhatnak a forint alapú lakáshitelek törlesztéséhez is.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa! Részletes program és jelentkezés >>

Azok az egészségpénztárak, amelyek kizárólag csak az adott pénztártag egyéni egészségszámlájának terhére nyújtnak szolgáltatásokat, 2016-tól legalább a beérkezett tagdíj 90 százalékát kötelesek jóváírni tagjaik egyéni egészségszámláján.

Az önkéntes nyugdíjpénztárakat érintő változások közül az MNB közleménye kiemeli, hogy az ilyen pénztáraknak minimum öt éven át saját járadékot kell nyújtaniuk, a tagok pedig akár egy pénztáron belül két portfólióban is fialtathatják nyugdíjcélú megtakarításaikat.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak ugyanakkor változatlanul csak nyugdíjszolgáltatást nyújthatnak. Az erre jogosult pénztártag a nyugdíjkorhatár elérésekor eddig kizárólag arról nyilatkozhatott, hogy egy összegben, járadékként vagy ezek kombinációjaként igényli-e teljes megtakarítását, esetleg azt bent hagyja a pénztárban.

Az új szabályok szerint ugyanakkor a nyugdíjpénztáraknak legalább öt éven át saját járadékszolgáltatási lehetőséget kell biztosítani, ami lehet ütemezett pénzkivonás, vagy banktechnikai járadék. A továbbiakban a tagoknak nemcsak a teljes megtakarítás kifizetését lehet kérni, hanem azt is, hogy annak csak egy részét vegyék fel – a tagdíj további fizetésével vagy anélkül.

Az önkéntes pénztárak az adó-visszatérítés és az örökölhető megtakarítás miatt is népszerű öngondoskodási formának számítanak – olvasható az MNB közleményében.

A jegybank kimutatása szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly átlagosan 4,41 százalékos nettó hozamot értek el (a 0,9 százalék inflációt meghaladva), míg az elmúlt 15 évi befektetési teljesítményük átlagosan évi 2-5 százalékponttal haladta meg a pénzromlás mértékét. Az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelése folyamatosan csökken, 2014-ben átlagosan 0,78 százalékot tett ki – az egyes pénztárak értékei 0,14 és 1,13 százalék között szóródtak.

Az önkéntes pénztárak jellemzőiről eligazítást nyújt az MNB honlapja (www.mnb.hu) fogyasztóvédelmi aloldalának öngondoskodás menüpontja.

(MTI)

---