A kémiai kasztráció
Úgy tűnik, hogy a pedofilia tiltása már Platón korában is jogalkotási problémaként merült fel, és így e témakör gyökerei messzire nyúlnak vissza. Míg azonban az ókor egyik legnagyobb filozófusa szerint az ember e bűnt örökül kapja, mint ahogy a szexuális irányultság is ősidők óta velünk született „tulajdonság”, később ez a szemlélet megváltozik, és a XX. században másképpen magyarázzák. Michel Foucault a francia posztstrukturalista elmélet fenegyereke szerint „a nemiség (…) a tapasztalat (…) konstruált kategóriája, amely történelmi, társadalmi és kulturális, nem pedig biológiai gyökerekből fakad. A nemiség e felfogását nem könnyű megragadni – intuícóellenesnek látszik. A szexualitás a nemi hovatartozáshoz hasonlóan olybá tűnik, mintha egyszerűen csak ott lenne, de egyszersmind valami sajátos, személyes, legbensőbb vágyainkhoz tartozó – az, hogy kit kívánunk, mit kívánunk, és miképpen kívánjuk. Olyasvalami, ami bennünk rejtezik, egyfajta tulajdonság, s a mi tulajdonságunk. Ha azonban ily sokat tipródtunk, hogy a nemiséget természetesnek véljük, ez még nem jelenti azt, hogy csakugyan természetes.” (Spargo: Foucault és a többszörös nemi identitás elmélete)