„Szeretnénk, ha az Egyesült Királyságga az Európai Unió alapelveinek megfelelően épülne ki a jövőbeni kapcsolat, amely kölcsönösen előnyös mindkét fél számára és így nem nyújt előnyöket az Egyesült Királyságnak, amely már nem tagja az Európai Uniónak, de hozzáférhet az összes információs eszközhöz. ”
A brit kormány szerint az Egyesült Királyság a többi tagállamhoz képest sokkal több adatot bocsát az EU rendelkezésére.
A Brexit közepette a brit kormány 2019 júniusában beleegyezett abba, hogy továbbít DNS-adatokat más EU-tagállamok részére, azt követően, hogy Theresa May 2015-ben belügyminiszterként az EU bűnüldözési rendszeréhez való csatlakozás mellett döntött.
A DNS adatcsere lehetővé teszi a brit rendőrség számára, hogy 15 perc alatt ellenőrizze a bűnözők és gyanúsítottak adatait az európai adatbázisokban, ahelyett, hogy az Interpol 143 napos eljárását választaná.
A brit kormány azonban nem felel meg teljes mértékben az eu-s szabályoknak: a brit hatóságok megosztják ugyan a brit lakcímmel rendelkező bűnözők DNS-adatait, de a bűncselekménnyel gyanúsítottak adatait annak ellenére nem, hogy teljes hozzáférést kapnak az EU tagállamai által meggyanúsított személyek adataihoz.
A kormánynak június 15-ig kell jelentést készítenie az EU-nak arról, hogy meg kíván-e felelni a gyanúsítottak ujjlenyomatainak és DNS-ének megosztására vonatkozó követelményeinek.
A DNS adatok megosztása mindaddig folytatódik, ameddig az EU tagállamok döntést nem hoznak a kérdésről. Várhatóan még a héten szavaz majd erről az Európai Parlament.
Az adatmegosztást a prümi egyezmény (Prüm egy a német kisvárosról, itt írták alá a megállapodást 2005-ben), amelyben hét EU-tagállam először egyezett meg a bűnözők és gyanúsítottak ujjlenyomatainak, DNS-ének és autóazonosítóinak egymással való megosztásában. A megállapodás azóta uniós szintű politikává vált, és szükségtelenné tette a kétoldalú adatcsere megállapodásokat az EU-ban. Az adatmegosztás rendszerét az állampolgári szabadságjogokért küzdő szervezetek is támadták, kifogásolva, hogy nincs demokratikus kontroll a rendszer felett.
A legutóbbi európai parlamenti szavazás azt mutatja, hogy az EU elégedetlen a jelenlegi rendszerrel, amely előnyösebb az Egyesült Királyság számára, mint az EU-27 részére. Az elmúlt hónapokban az európai parlamenti képviselők kifogásolták, hogy a brit hatóságok nem továbbítottak mintegy 75.000 az Egyesült Királyságban elítélt külföldi bűnözőre vonatkozó adatokat és azzal vádolták a kormányt, hogy megsérti és visszaél az EU tagállamok rendőrségei és a határőrségei által használt hatalmas uniós adatbázis alapelveit.
Az Európai Bizottság – amely a Brexit-tárgyalások azon szándékát, hogy megfelelő viszonosság nélkül csatlakozzanak az EU bűnüldözési rendszeréhez, azaz a gyanúsítottak adatainak ne kelljen megosztaniuk. Az EU tagállamok azonban elutasították a fenti kifogásokat, amikor 2019 júniusában úgy döntöttek, hogy jóváhagyják a brit kérelmet, hogy a viszonosság garantálása nélkül részt vegyenek a DNS adatok megosztására szolgáló rendszerben.
Ezt a döntést az elkövetkező hónapokban vissza lehet vonni. „A gyanúsítottakkal kapcsolatos adatok megosztásának hiányát az összes tagállam [a britekkel kötendő megállapodás véglegesítése előtti] akadálynak tekinti – számolt be egy uniós forrás.
Az Egyesült Királyságnak a meglévő DNS-megosztási megállapodásból való kilépése azonban azt jelentené, hogy az EU bűnüldöző szervei elveszítik az Egyesült Királyság DNS-adatbázisához való hozzáférést, amely több mint 5 millió ember profilját és 500 000 mintát tartalmaz a bűncselekmények helyszínéről.
A brit kormányszóvivő elmondta: „Polgáraink biztonságát a kormány prioritásként kezeli. Mindenkinek érdeke, hogy megállapodjunk az Európai Unióval, amely mindkét oldal hatóságait felruházza azokkal a képességekkel, amelyek segítenek a polgárok védelmében és a bűnözők igazságszolgáltatásba hozásában. ”
(theguardian.com)
