KNYF: vádemelés korrupció útján szerzett pályázati támogatások ügyében


Vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) „a korrupció útján” szerzett pályázati támogatások ügyében; az igényelt támogatások összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot; az ügyben 100 ezer oldalt meghaladó nyomozati irat és mintegy 400 oldalas vádirat keletkezett.

Az ügyészségközleményében azt írta, hogy a KNYF „54 személy ellen – 25 jogi személy érintettségével – emelt vádat vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt a Budapest Környéki Törvényszéken”.
A tájékoztatás szerint az ügyben 108 európai uniós forrásból finanszírozott – főként a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt – pályázat, valamint további 8 hazai forrású – az Egészségügyi Támogatási Program keretében benyújtott – pályázat érintett. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot.

A vádirat szerint egy hivatalos személy jól szervezett korrupciós hálózatot épített ki, amelyben széles körben tartott kapcsolatot projektmenedzserekkel és pályázó cégek vezetőivel. „A rendszer lényege szerint ezen személy, az általa képviselt hivatalos személyi kör közreműködésével milliós összegekért cserébe elintézte a pályázatok nyertességét, az ellenőrzések cégek számára kedvező lefolytatását, valamint a pályázatokkal kapcsolatos kérelmek pozitív elbírálását” – írták.

A nyomozásban a főügyészség több mint 300 pályázatot vizsgált meg, 50 helyszínen tartott kutatást és 600-nál is több bűnjelet foglalt le. Az ügyben 100 ezer oldalt meghaladó nyomozati irat keletkezett. A vádirat mintegy 400 oldalas – ismertette a főügyészség.

A vádiratában a főügyészség a 12 hivatalos személlyel szemben letöltendő börtönbüntetés, több millió forintos pénzbüntetés és a köztisztviselői foglalkozástól történő végleges eltiltás, míg az érintett cégekkel szemben pénzbírság kiszabására tett indítványt.

A hivatalos személyeket érintően a vádiratban a főügyészség mintegy 1 milliárd forint korrupcióból származó vagyon elkobzására is indítványt tett. „Vagyonelkobzás biztosítása céljából a terheltektől és hozzátartozóiktól lefoglalásra és zár alá vételre kerültek mindazon – az átvett vesztegetési pénzt is meghaladó – vagyonelemek, amelyek nem álltak arányban az igazolható jövedelmi viszonyaikkal” – írták a közleményben. Az eljárás során a gyanúsítottak közül többen is feltáró jellegű beismerő vallomást tettek – tudatta a főügyészség.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. január 11.

A bíróság ítéletében kimondta: a korrupció minden formája elítélendő – Elítéltek egy igazságügyi szakértőt

A Fővárosi Törvényszék 2024. január 10-én kihirdetett elsőfokú – nem jogerős ítéletével – 2 év 6 hónap börtönbüntetésre, valamint 3 év közügyektől és 5 év szakértői tevékenységtől mint foglalkozástól eltiltásra ítélt egy igazságügyi szakértőként is tevékenykedő pszichiátert, akit hatósági eljárásában elkövetett vesztegetés, továbbá büntetőügyben hamis tanúzásra felhívás bűntettével vádolt az ügyészség.
2020. december 3.

„Mindenkinek van legalább egy rossz, és talán egy jó közbeszerzési története”

Közbeszerzés, korrupció, beszerzés? Hogyan érintette a közbeszerzéseket a járvány, hol tart most a digitális átállás ezen a területen? Mire törekszik a Közbeszerzési Jog folyóirat szerkesztősége? A Közbeszerzési Jog online folyóirat főszerkesztőjével, Dr. Németh Anitával beszélgettünk ezekről, és még más, fontos kérdésekről.
2020. június 4.

A compliance alapkérdései: Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata

Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mi az eredendő oka annak, hogy a compliance kialakult, rohamosan fejlődött és fejlődik, napjainkban is egyre nagyobb szerepet kap a vállalatok működésében. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak, valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó normáknak való megfelelést jelenti.