Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ahogy a belügyi statisztikák adatelemzéséből kiderül, a koldulásért való bírságolás az esetek túlnyomó többségében nem éri el célját, sőt, rengeteg esetben annak egyenes következménye, hogy a pénzbírság elzárássá változik.
2022-ben fordult az Alkotmánybírósághoz az Utcajogász egy ügyfele ügyében, akit az Eucharisztikus Világkongresszus idején, 2021-ben 50.000 forintra bírságolt a VI. kerületi Rendőrkapitányság. Bár a bíróság a pénzbírságot figyelmeztetésre enyhítette, az Utcajogász alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy kimondassa, a másokat nem zavaró koldulás büntetése alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság döntése 2024-re várható. Az Utcajogász a panaszbeadványt most egy kiegészítő beadvánnyal támogatta, amely adatvizualizáció segítségével elemzi a kiszabott bírságok befizetésének arányát, illetve a bírságok elzárásra változtatásának gyakorlatát koldulás és egyéb szabálysértések esetén.
A kiszabott bírságok tekintetében megállapítható, hogy az összes szabálysértés közül a koldulásnál az egyik legalacsonyabb az aránya a pénzbírságok befizetésének. A 2018-tól 2022-ig tartó időszakban a pénzbírságoknak csupán 8%-át, a helyszíni bírságoknak pedig 7%-át fizették be az erre kötelezettek, ellentétben például a közlekedési szabálysértésekkel, ahol a befizetések aránya 50-75% közötti. A kettő közti eltérés logikusnak tűnhet, hiszen koldulásért olyan embereket bírságolnak meg, akik nem tudják azt megfizetni – így ez a módszer alkalmatlan a szabálysértés szankcionálására.
Az elemzésből azt láthatjuk, hogy a koldulás esetén végzett átváltoztatások aránya messze meghaladja a más szabálysértések esetén végzett átváltoztatások arányát. Helyszíni bírság esetén 52%, pénzbírság esetén 90%, ez pedig olyan magas, amely alátámasztja a bírság kiszabása és a szabadságelvonás lehetősége közti szoros összefüggést koldulás esetén.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Utcajogászból álló Szabálysértési Munkacsoport szerint a koldulás hátterében az anyagi szükség áll, amelynek a helyszíni bírsággal, pénzbírsággal és főképp elzárással való szankcionálása aránytalan mértékű büntetés, ráadásul mindez alkalmatlan is a koldulás okainak megszüntetésére. A szegénységen szankciók helyett a pénzbeli ellátások rendszerének javításával lehetne segíteni.
Forrás: Utcajogász Egyesület sajtóanyaga
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
