Költségvetés, monetáris tanácstagok és NATO tagság – döntött az Országgyűlés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés hozzájárult Finnország NATO-csatlakozásához. Emellett az idei költségvetés főszámairól és a jegybank Monetáris Tanácsának két új tagjáról is döntöttek a képviselők a hétfői ülésen, a határozathozatalok során.

A Ház elfogadta az idei költségvetés főösszegeinek módosítását
A Ház elfogadta az idei költségvetés módosításához benyújtott összegző módosító javaslatot, ami a büdzsé főösszegeit tartalmazza. Erről 125 igen szavazattal és 63 nem ellenében szavazott az Országgyűlés. A 2023-as költségvetést első alkalommal 2022 júliusában fogadták el a képviselők, ám idén módosítják azt.

Eszerint az államháztartás központi alrendszerének kiadása idén 39 ezer 776 milliárd forint, míg bevétele 36 ezer 375 milliárd forint. A hiány 3400 milliárd forint lesz, szemben a tavaly az idei évre elfogadott büdzsével, amelyben 2352 milliárd forintos hiány szerepelt, 22 ezer 425 milliárd forintos kiadás és 31 ezer 252 forintos bevétel mellett.

A hazai működési költségvetésnek mind a bevételi, mint a kiadási előirányzata 32 ezer 479 milliárd forintra módosul a tavaly elfogadott 27 ezer 17 milliárdról, míg a hazai felhalmozási költségvetés 1851 milliárd forintos hiány mellett 3502 milliárd forintra nő, a tavaly elfogadott 3000 milliárdról.

Az európai uniós fejlesztési költségvetés kiadása 3793 milliárd forintra módosul 3407-ről, míg bevétele 2244 milliárdra, 2057 milliárdról. A rezsivédelmi alap várhatóan 2579 milliárd forintot tesz ki idén szemben a tavaly elfogadott 670 milliárd forinttal, míg a honvédelmi alap marad 842 milliárd forintos.

Az első alap a rezsicsökkentés fenntartásához biztosít forrásokat, míg a honvédelmi alap azt teszi lehetővé, hogy hamarabb, már 2023 végére elérje a kormány a NATO felé tett vállalását a honvédelmi kiadások növelésére.

Hozzájárult a parlament Finnország NATO-csatlakozásához
Hozzájárult az Országgyűlés Finnországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) történő csatlakozásához. A képviselők 182 igen és 6 nem szavazat mellett hagyták jóvá a csatlakozási jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényt. Az eddig semleges észak-európai állam az orosz-ukrán-háború kitörését követően kérte felvételét a katonai szövetséghez.

Finnország akkor válik taggá, amikor a csatlakozási okiratát letétbe helyezi az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2022. július 14-én nyújtotta be a csatlakozás ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek általános vitáját idén márciusban kezdte el az Országgyűlés. Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára az általános vitában azt mondta, a magyar kormány szerint a NATO bővítése jelentős lépés az euroatlanti térség biztonságának növelése felé. Olyan országok kívánnak csatlakozni, amelyek minden tekintetben megfelelnek a követelményeknek, ütőképes, a NATO-tagállamok hadseregeivel együttműködésre képes fegyveres erőkkel rendelkeznek, és osztják a NATO-tagállamok demokratikus értékeit – értékelt az államtitkár.

Két új tagot választottak a jegybank Monetáris Tanácsába
A parlament két új tagot választott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsába. Kovács Zoltánt 126 igen és 60 nem szavazattal, Búza Évát szintén 126  igen és 60 nem szavazattal választották meg a tanács tagjának hat évre.

A választásra azért volt szükség, mert Parragh Biankának, a tanács egyik tagjának március 23-én lejárt a hatéves mandátuma, az ő helyére választották meg Kovács Zoltánt, aki korábban a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese volt. Búza Éva, aki eddig Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója volt, április 6-tól váltja Kocziszky Györgyöt.

A Monetáris Tanács az MNB legfőbb döntéshozó szerve. Legalább öt-, legfeljebb kilenctagú, tagja a jegybank elnöke mint a Monetáris Tanács elnöke, továbbá az MNB alelnökei és a további tagok, akiket hat évre az Országgyűlés választ. Kovács Zoltán és Búza Éva az Országgyűlés előtt tett esküt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 17.

Kampányt indít az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala a sportvilág IP jogsértései ellen

Európai lakosok milliói néznek illegálisan sporteseményeket és vásárolnak hamisított sporteszközöket, ami 850 millió eurós veszteséget okoz a gyártóknak – hívja fel a figyelmet az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) „Play Fair” (Játsszunk sportszerűen) kampányában a sportesemények kapcsán felmerülő IP (szellemi tulajdon) jogsértésekre. A kampány emellett ösztönzi a sportrajongókat a legális sportcsatornák követésére és az eredeti sporttermékek vásárlására is – olvasható a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal honlapján.

2024. június 17.

A menő budapesti lakások bérleti díja átlagos uniós szinten

Tavaly 17 százalékkal emelkedett a budapesti központi elhelyezkedésű lakások bérleti díja 2022-höz képest, ezzel a magyar főváros az európai uniós fővárosok között a középmezőnyben van közvetlenül Madrid és Zágráb után – közölte a Duna House az európai városok relatív megélhetési költségeinek összehasonlítását célzó Eurostat tanulmány elemzése nyomán.