Közbeszerzés: az adókedvezmény nem számít

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy módosító javaslat szerint az ajánlatkérőnek adott pénz vagy juttatás minősülne támogatásnak. 

Az adókedvezmény nem minősülne támogatásnak a közbeszerzési törvényben az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által csütörtökön javasolt módosítása szerint.

A javaslat alapján támogatásnak minősül a közbeszerzés teljesítéséhez az ajánlatkérőnek adott pénz vagy juttatás.

Ebbe azonban nem tartozik bele az adókedvezmény, a kezességvállalás, illetve az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott célra nyújtott támogatása, valamint az adózó a társasági adóról (tao) és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlása.

Szilágyi György (Jobbik) azt mondta, aggályos, hogy az adókedvezmény nem minősül támogatásnak. Szerinte ez visszaélésekre ad lehetőséget. Elmondta, a tao jelentős szerepet kapott az elmúlt hat évben a kormány gazdaságpolitikájában. Ráadásul a titkosítás miatt már azt sem lehet megtudni, a cégek mire fordítják a tao-t – közölte.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában azt hozta példaként, hogy a magánszemélyek adójuk egy százalékát felajánlhatják alapítványoknak, de emiatt nem kell közbeszerzést kiírni. Hozzátette: most csak annyit tesznek, hogy kiegészítik a rendelkezést a tao-ból származó forrásokkal.

Nincs különbség a szja 1 százaléka és a tao-pénzek között – hangoztatta.

[htmlbox Közbesz_szemle]

 

A törvényalkotási bizottság emellett jóváhagyta a gazdasági bizottság azon javaslatát, miszerint minden év március 31-ig a kormánynak a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia az összes előző évi egyedi döntés alapján adott közbeszerzési felmentést.

Elfogadták azt a módosítást is, miszerint építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65 százalékát. Ennek indoka az, hogy a vállalkozások visszajelzése szerint az 50 százalékos alvállalkozásra vonatkozó korlátozás hátrányos, mert az építőipari piacon nagy számban működnek a munkák egy-egy részére szakosodott kisvállalkozások, amelyek tipikusan alvállalkozóként működnek közre.

A közigazgatási perrendtartásról szóló törvénybe a törvényalkotási bizottság javaslatára bekerülne egy olyan szabály, miszerint pénzbírság ismételt kiszabásakor a bíróság az ismételt bírságolás helyett a közigazgatási szerv vezetőjét sújthatja pénzbírsággal. Az egyik módosító javaslat pontosította azt, milyen esetekben nincs lehetőség közigazgatási jogvitára: nem lehet a kormányzati tevékenységgel, így különösen a honvédelemmel, az idegenrendészettel és a külügyekkel kapcsolatban ilyet indítani. 

A bizottság tárgyalta a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény javasolt módosítását is. Kormánypárti kezdeményezésre elfogadtak egy olyan módosító indítványt, amely alapján a diplomáciai pálya részét képező társasági eseményeken, fogadásokon, vacsorákon, kulturális és egyéb rendezvényeken való részvétel nem minősül túlmunkának, így azért a diplomatáknak szabadidő vagy azt kiváltó anyagi juttatás nem jár.

(MTI)

---