Közbeszerzési reformot kér Magyarországtól az Unió


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közbeszerzési törvények reformját kéri az Európai Unió Magyarországtól. A lépést a rendszerszintű csalások visszaszorítása érdekében várják még azelőtt, hogy több milliárd euró válik elérhetővé az uniós helyreállítási alapból – tudta meg a Reuters egy belső dokumentumból.

Az Európai Bizottság feladata a 750 milliárd eurós alap kezelése és már több uniós államtól kérte, hogy változtasson az alapok kiosztásának gyakorlatán. A január 26-i bizottsági dokumentum meghatározza, milyen konkrét jogi változtatásokat várnak a magyar kormánytól, amely még nem reagált.

Az anyag szerint nem elég erős a közbeszerzési verseny, ami összefügg a rendszerszintű szabálytalanságokkal. 2019-ben ezek vezettek a strukturális alapok történetének legkomolyabb pénzügyi korrekciójához.

Az OLAF, az Unió csalásellenes hivatalának tavalyi jelentése szerint 2015 és 2019 között Magyarország esetében az uniós források elköltésének közel 4 százalékában találtak szabálytalanságot, miközben az uniós átlag 0,36 százalék, a második legrosszabb eredményt elérő Szlovákia esetében pedig 0,53 százalék.

(hu.euronews.com)




Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.