Közbeszerzési reformot kér Magyarországtól az Unió


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közbeszerzési törvények reformját kéri az Európai Unió Magyarországtól. A lépést a rendszerszintű csalások visszaszorítása érdekében várják még azelőtt, hogy több milliárd euró válik elérhetővé az uniós helyreállítási alapból – tudta meg a Reuters egy belső dokumentumból.

Az Európai Bizottság feladata a 750 milliárd eurós alap kezelése és már több uniós államtól kérte, hogy változtasson az alapok kiosztásának gyakorlatán. A január 26-i bizottsági dokumentum meghatározza, milyen konkrét jogi változtatásokat várnak a magyar kormánytól, amely még nem reagált.

Az anyag szerint nem elég erős a közbeszerzési verseny, ami összefügg a rendszerszintű szabálytalanságokkal. 2019-ben ezek vezettek a strukturális alapok történetének legkomolyabb pénzügyi korrekciójához.

Az OLAF, az Unió csalásellenes hivatalának tavalyi jelentése szerint 2015 és 2019 között Magyarország esetében az uniós források elköltésének közel 4 százalékában találtak szabálytalanságot, miközben az uniós átlag 0,36 százalék, a második legrosszabb eredményt elérő Szlovákia esetében pedig 0,53 százalék.

(hu.euronews.com)




Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Csökkenő kkv terhek, szigorítások a közreműködők tevékenységében – Módosult az ESG törvény

Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.