Közérdekű bejelentések kezeléséről foglalt állást az ombudsman


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A petíciós joggal és a tisztességes hatósági eljáráshoz való joggal összefüggésben visszásságot idézett elő az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amikor nem adott teljes körű tájékoztatást a gázkészülékekre vonatkozó előírások változásával kapcsolatban – állapította meg jelentésében az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos felkérte az innovációs és technológiai minisztert, hogy az eljáró szervezeti egységei fokozott figyelmet fordítsanak a közérdekű bejelentések intézésére.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által üzemeltetett védett elektronikus rendszeren benyújtott bejelentés kifogásolta a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó jogszabályi változások hazai bevezetését a lakossági gázfelhasználók szempontjából. A panaszos a konkrét szakmai javaslatok megfogalmazása mellett a technológiaváltási folyamat nehézségeire, a szabályozás és a gyakorlati végrehajtás ellentmondásaira hívta fel a jogalkotó figyelmét, különös tekintettel a közös kéményt használó társasházak problémáira.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a közérdekű bejelentést két eljáró szerv – az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Belügyminisztérium (BM) – részére továbbította, majd az ITM javaslata alapján – az égéstermék homlokzati kivezetési lehetőség vizsgálata miatt – a bejelentés anonim kivonatát a Miniszterelnökség részére is elérhetővé tette, melyek a bejelentést a védett elektronikus rendszeren keresztül megválaszolták.

A panaszos felülvizsgálati kérelmében kifogásolta az ITM válaszát. Álláspontja szerint az eljárásra jogosult szerv a közérdekű bejelentését nem vizsgálta ki teljeskörűen, mivel válasza általános jellegű, és a közérdekű bejelentésben részletesen felvázolt műszaki jellemzőket figyelmen kívül hagyta, ezért a közérdekű bejelentés tartalmával relevanciájában azt nem lehetett értelmezni.

közérdekű bejelentés

Az alapvető jogok biztosa az AJBH 549/2021. számú ügyben készült jelentésben rámutatott, hogy az ITM a védett elektronikus rendszeren keresztül határidőben záró levél feltöltésével formailag eleget tett a közérdekű bejelentés vizsgálatára vonatkozó eljárási kötelezettségének, azonban a bejelentés teljes terjedelmét csak a felülvizsgálati eljárás során, jelentős késedelemmel, ismételt megkeresésre és sürgetésre vizsgálta és küldte meg, amely a fent hivatkozott alapjogok, valamint a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság sérelmére vezetett.

Dr. Kozma Ákos ombudsman felkérte az innovációs és technológiai minisztert, hogy az eljáró szervezeti egységei fokozott figyelmet fordítsanak a közérdekű bejelentések intézésére, valamint a vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartására; illetve a megkeresésekre a jogszabályban előírt határidőn belül válaszoljanak. A jelentéssel összefüggésben az alapvető jogok biztosa felhívta a szaktárca figyelmét a társadalomnak – különös tekintettel a kiszolgáltatott társadalmi rétegekre – a háztartásokat érintő fűtéskorszerűsítési beruházási támogatásokról szóló  szélesebb körű, hatékony és célzott tájékoztatásának fontosságára, hangsúlyozva, hogy a közelmúltban számos előremutató lépés történt a lakossági tájékoztatás terén is az energiahatékonysági szakpolitikai intézkedések végrehajtása során.

(ajbh.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.