Közigazgatási bíróság illetékessége


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sem a menedékkérő, sem a tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok nem tartoznak a Nytv. hatálya alá, a Nytv. szerinti lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem, csak szálláshellyel rendelkezhetnek, ami azonban a Kp. 13. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékességet nem alapítja meg.

Ha a felperes a rá irányadó jogszabályok szerint lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezhet, akkor erre a kapcsolóelvre a közigazgatási perben eljáró bíróság illetékessége sem alapítható – rögzítette a Kúria a Kpkf.VI.39.647/2020/2. és a Kpkf.VI.39.976/2020/2. számú végzéseiben

A közigazgatási per lefolytatására – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 13. § (1) bekezdés c) pontja értelmében – a több mint egy megyére kiterjedő illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége esetében az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye található.

A konkrét ügyekben, bár országos illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége jogszerűségének vizsgálatáról volt szó, azonban – a 2/2020. Közigazgatási Jogegységi Határozatban foglaltak ellenére – a bíróság illetékessége mégsem volt a Kp. 13. § (1) bekezdés c) pontjára alapítható. Az adott perek felperesei ugyanis lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkeznek és nem is rendelkezhetnek.

A lakóhely, tartózkodási hely fogalmát a Kp. nem, kizárólag a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.) definiálja az 5. § (2) és (3) bekezdéseiben, így az Nytv. fogalmi rendszere irányadó a Kp. 13. § (1) bekezdés c) pontja körében is. Az Nytv. személyi hatálya a Magyarország területén élő magyar állampolgárokra, a bevándorolt és főszabály szerint a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre terjed ki, továbbá azokra, akik a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogukat Magyarország területén gyakorolják, egyes honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgárokra, és egyes külföldön élő magyar állampolgárokra.

Sem a menedékkérő, sem a tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok nem tartoznak a Nytv. hatálya alá, a Nytv. szerinti lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem, csak szálláshellyel rendelkezhetnek, ami azonban a Kp. 13. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékességet nem alapítja meg. Az egyik ügy felperese menedékkérő, egyúttal tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, a másik ügy felperese pedig korábban tartózkodási engedéllyel rendelkező, jelenleg tartózkodási engedéllyel sem rendelkező, kiutasítás hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár, így esetükben a lakóhely, tartózkodási hely fogalma nem értelmezhető, ezért a Kp. 13. § (1) bekezdés c) pontja sem alkalmazható.

Az elsőfokú bíróság illetékességét a Kp. 13. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározottak hiányában az e) pontban szereplő illetékességi ok alapján, vagyis a közigazgatási cselekmény megvalósulása, az alperesi határozat meghozatalának helye szerint kellett megállapítani.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.