Közszereplők bírálhatósága a Kúria gyakorlatában

A 2014 óta védelempolitikával foglalkozó országgyűlési képviselő felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnévhez fűződő jogát azzal, hogy 2021. január 15. napján a politikusként működtetett Facebook közösségi oldalán közzétett posztjában valótlanul azt állította, hogy a felperes „nem a hazugsága miatt áll most bíróság elé, hanem azért, mert esküjét megszegve a minősített adatokról szóló törvényeket tudatosan megsértve, szigorúan titkos adatokat hozott nyilvánosságra, ezzel pedig közvádas bűncselekményt követhetett el”. A személyiségi jog megsértésnek objektív jogkövetkezményei alkalmazása mellett az alperest 500.000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság a keresetnek nagyobb részben helyt adó ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azon valótlan tény állításával, hogy minősített adatokról szóló törvényeket tudatosan megsértve, szigorúan titkos adatokat hozott nyilvánosságra. Emellett az alperest 300.000 forint sérelemdíj fizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezéssel érintett részében helybenhagyta.

Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljáró Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. A Kúria ítéletének jogi indokai szerint az alperes által a Facebook oldalon közzétett és a perben sérelmezett bejegyzés az alperes politikai ellenfeleinek, ezen belül a felperes kijelentéseinek hitelét igyekszik megkérdőjelezni. Az Alkotmánybíróság határozatai nyomán kialakult ítélkezési gyakorlat szerint a közügyek intenzív vitájában résztvevők jogi felelősségre vonásához nem elegendő annak kimutatása, hogy a vizsgált megszólalás bizonyos elemei ténylegesen, objektív módon cáfolhatók. A vitatott kijelentés értékelését arra is figyelemmel kell elvégezni, hogy a kijelentés milyen valódi jelentést hordoz a választópolgárok számára. A bejegyzésben foglalt tényállítás lényege az volt, hogy a felperes nem nyilvános adatot tárt fel politikai okokból, amely magatartása büntetőeljáráshoz vezetett. Ez a tény nem valótlan, a felperesnek tulajdonított magatartás téves jogi minősítése jelen esetben lényegtelen pontatlanság, a mondanivaló szempontjából irreleváns. A kifogásolt közlést az alperes közéleti témában a felperes politikai tevékenységének kritikájaként fogalmazta meg, amely a véleménynyilvánítás szabadságának széleskörű oltalmát élvezi, és amelyet a politikus közszereplő felperes fokozottan tűrni köteles.

(kuria.birosag.hu)