Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A vád szerint egy 46 éves hajléktalan férfi két embert megölt, egy harmadik férfit életveszélyesen bántalmazott, egy negyedik esetben pedig súlyos testi sértést okozott.
A vádlott, egy 46 éves hajléktalan férfi, a vádirat szerint 2017 novemberében puszta kézzel ölte meg szállásadóját egy VIII. kerületi lakásban. 2020 májusban, egy XIII. kerületi, használaton kívüli épületben pedig egy késsel oltotta ki egy ismerőse életét. A vád szerint több mint 20 alkalommal szúrta meg a férfit azért, hogy az értékeit megszerezze. Egy pár sportcipőt, és a férfi ezüst nyakláncát vette el – derül ki a Fővárosi Főügyészség közleményéből.
A férfi ezen túlmenően, 2020 nyarán, szintén a fenti XIII. kerületi épületben egy késsel egy harmadik férfit is életveszélyesen megsebesített, álmában támadt rá a sértettre. Szakszerű orvosi beavatkozás nélkül az ő halála is bekövetkezhetett volna.
A vád szerinti negyedik bűncselekményt szintén 2020 nyarán követte el; ekkor egy XIII. kerületi áruház előtt ököllel súlyosan bántalmazott egy másik hajléktalan férfit, aki ennek következtében többszörös arc-, illetve állcsont törést szenvedett.
A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több ember, köztük védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette, valamint súlyos testi sértés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. A főügyészség a vádlottal szemben életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását indítványozza a vádiratban azzal, hogy a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét zárja ki.
(Jogászvilág)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
