Lebukott a szegedi számlagyár


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számlagyárat működtető szegedi csoport tagjai ellen emelt vádat az ügyészség, a hatóságok eredményes fellépésének köszönhetően az okozott 1,5 milliárd forintos kár teljes egésze megtérülhet – közölte a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője.

Szanka Ferenc elmondta, a csoport tagjait bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével vádolják.

A vádirat szerint egy szegedi férfi és társai 2015 és 2017 között gazdasági társaságokat hoztak létre, amelyek 3-5 százalékos jutalék ellenében bocsátottak ki fiktív számlákat cégeknek és egyéni vállalkozóknak. A bizonylatok mögött semmilyen gazdasági esemény nem állt.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 102 gyanúsított ellen indított eljárást. A terheltek csaknem másfél milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. A legnagyobb számlabefogadó egy szójaolajjal, szójagranulátummal foglalkozó agráripari vállalkozás volt, amely több mint 600 millió forint adó befizetését kerülte el. De tojáskereskedéssel foglalkozó gazdasági társaságok is több mint 100 millió forintos kárt okoztak. A számlabefogadók között szerepelt szegedi székhelyű őrző-védő cég és vendéglátóipari termékeket forgalmazó vállalkozás is. 54 gyanúsított az általa okozott vagyoni kárt részben vagy egészben megfizette, ezzel csaknem 500 millió forint kár megtérült. Velük szemben a főügyészség az eljárást megrovás alkalmazása mellett megszüntette, vagy a feltételes ügyészi felfüggesztés lehetőségével élt – előírva a teljes kár megtérítését.

Az ügyészség 18 vádlottal egyezséget kötött a bűnösség beismeréséről és a büntetés mértékéről, tekintettel az általuk okozott vagyoni hátrány részbeni vagy egészbeni megtérítésére. Két terhelttel szemben pedig – a bűnösség beismerésének esetére – indítványt tett a kiszabadandó büntetés mértékére.

A nyomozó hatóság lefoglalásokat és zár alá vételeket hajtott végre, ezek nagysága a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány szinte teljes összegét lefedik – tudatta a csoportvezető ügyész.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.