Lédererné kosara és a 100 évvel ezelőtti büntetőbíráskodás


Folyamatosan megújuló, tematikus tartalommal bővült a Fővárosi Törvényszék nagy népszerűségnek örvendő kiállítási anyaga. 2023. november 24-től a szakmai érdeklődők, azaz a bírák, ügyészek, ügyvédek számára teszi látogathatóvá az előzetes bejelentkezést követően szakértő kíséretében megtekinthető gyűjteményt.

Egy közel száz évvel ezelőtt, 1925 januárjában Léderer Gusztáv csendőrfőhadnagy és felesége által elkövetett „darabolós gyilkosság” a központi témája a Fővárosi Törvényszék újonnan összeállított kiállítási anyagának. Az áldozat a városszerte ismert és tisztelt budapesti polgár, Kodelka Ferenc jómódú hentesmester – nagyszámú húsbolt és számos vágóhíd tulajdonosa – volt. Halálának körülményei, az elkövetőkhöz fűződő viszonya, valamint a Léderer-házaspár zavaros ügyei igencsak felkeltették a kortárs közvélemény érdeklődését. Az úgynevezett Kodelka-ügy egyszerre adott témát a pop- és a magas kultúra területén alkotóknak. A korabeli kuplé – „Lédererné mi van a kosárban?

Kodelkának keze, feje, lába!” – bizarr szövege, a nem kevésbé hátborzongató Syrius-feldolgozás hangzásvilága az 1970-es évek első felében, valamint Szász János filmes adaptációi – ld. Lédererügy (1985), A hentes, a kurva és a félszemű (2017) – mind-mind azt mutatják, hogy a tiszazugi arzénes asszonyokhoz hasonlóan Lédererék is túlélték a halálukat. Lédererné például nem csupán szimbolikusan, hanem valójában is túlélte, hiszen bár a Fővárosi Törvényszék jogelődje, a Budapesti Királyi Büntető Törvényszék elsőfokon halálbüntetésre ítélte a 32 éves asszonyt, a különböző eljárások lezárultával az ítélőtábla végül is fegyházbüntetéssel sújtotta a nőt.

A Fővárosi Törvényszék 2023. november 24-től a szakmai érdeklődők, azaz a bírák, ügyészek, ügyvédek számára teszi látogathatóvá az előzetes bejelentkezést követően szakértő kíséretébenmegtekinthető gyűjteményét, amelyet a téma iránt érdeklődő nagyközönség a Múzeumok Éjszakáján és a Kulturális Örökség Napjain kereshet fel.

A kiállítás egyik legfőbb különlegessége, hogy a jogtörténet és az igazságszolgáltatás története iránt érdeklődők a Léderer-ügy bírósági iratanyagának meghatározó részét digitalizált formában, könnyen áttekinthető módon tanulmányozhatják.

A kiállítás létrejöttét részben pályázati forrásból, az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás 2023.” elnevezésű programja keretében elnyert összegből finanszírozta a Fővárosi Törvényszék. A pályázat megvalósulását az Országos Bírósági Hivatal elnöke támogatta.

Forrás: Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya


Kapcsolódó cikkek

2024. május 13.

Az EU Tanácsa elfogadta az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatát

Az Európai Unió Tanácsa véglegesen elfogadta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálatát, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, és nagyobb rugalmasság biztosítása bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében – írta közleményében az uniós tanács hétfőn.

2024. május 13.

Az EU szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírásokat fogadott el a nehézgépjárművekre

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról, valamint a hatályos uniós szabályok módosításáról és szigorításáról szóló rendeletet, az immár naprakész szabályok tovább kívánják csökkenteni a közúti közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátását, valamint 2030-ra, 2035-re és 2040-re vonatkozóan új célértékeket állapítanak meg – tájékoztatott az uniós tanács.

2024. május 13.

Tudatosabbá váltak a bérlők és a bérbeadók: több szerződést kötnek közjegyző közreműködésével

Rugalmasabbá váltak a bérbeadók az ipar-kereskedelmi-szolgáltató ingatlanok piacán, a bővülő kínálat mellett a bérlők a tapasztalatok szerint könnyebben váltanak aktuális helyzetüknek jobban megfelelő bérleménybe, és egyre gyakoribbak az igények a rövid távú bérletre. Mindezt jól szemlélteti, hogy három év alatt csaknem 15 százalékkal nőtt a közjegyző közreműködésével készített bérleti szerződések száma. Jellemzően cégek kötnek közokiratba foglaltan bérleti szerződést, magánszemélyek elsősorban csak akkor, ha a bérbeadó vagy a bérlő külföldi állampolgár. A lakáspiacon jellemzőbb, hogy a bérbeadók egyoldalú kötelezettségvállalást, úgynevezett „kiköltözési” nyilatkozatot kérnek a bérlőtől, azt a bérbeadás feltételül szabják.