Lefékezhetik a jogszabályozók az önvezető autók fejlesztését


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Eltérően ítélik meg a mesterséges intelligencia (MI) használatának veszélyeit a törvényhozók és vállalatok – derül ki az EY több mint 280 globális szervezet és 71 szakpolitikus megkérdezésével készült nemzetközi kutatásából. A cégeknek nagyobb figyelmet kell szentelniük a jogszabályalkotók elvárásaira, különben drasztikusan lelassulhat az új technológiai megoldások, többek között az önvezető autók fejlesztése is.

Tizenkét területen vizsgálta különféle MI-alkalmazások – például az önvezető autók, az arcfelismerő rendszerek, vagy az otthoni hangalapú virtuális asszisztensek – etikai szempontjait az EY legfrissebb tanulmánya.

A felmérés eredménye alapján az állami szereplők egyöntetűen aggódnak amiatt, miként egyeztethető össze a fenti szolgáltatásokat is működtető mesterséges intelligencia felhasználása a magánélet és a személyes adatok védelmével, valamint az egyenlő bánásmód elvével. Mindeközben a vállalati szektor mindössze a már meglévő jogszabályok, például a GDPR elvárásainak igyekszik megfeleltetni a technológiát, és kevesebb figyelmet fordít arra, hogy választ adjon a fejlesztések jövőbeni következményeit érintő kérdésekre.

„Az alapelvek megítélésében tapasztalható eltérések szakadékot képeznek a technológiai óriások és a jogszabályok alkotói között” – hívta fel a figyelmet Zala Mihály, az EY technológiai tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője. „A jelenlegi helyzetben akár az a forgatókönyv is megvalósulhat, hogy hiába készül el a gyártó a biztonságosan közlekedő önvezető autóval, nem engedheti azt az utakra, hiszen nem felel meg a majdani adatvédelmi vagy információbiztonsági előírásoknak” – hangsúlyozta a szakember.

A kutatás szerint a törvényhozók többsége (63%) nem bízik abban, hogy a társaságok képesek lennének hatékonyan önszabályozni a mesterséges intelligencia vezérelte megoldások fejlesztését. Emellett csupán töredékük (21%) tudja elképzelni, hogy a cégek abban az esetben is etikusan működő MI-fejlesztéseket folytassanak, ha a közerkölcs figyelembevétele negatívan befolyásolja várt profitjukat.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.