Legfőbb Ügyészség a Mengyi-ügyről: kiemelkedő siker


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyes közszereplők sajtóban tett nyilatkozatai kapcsán a Legfőbb Ügyészség hangsúlyozza, hogy a korrupció elleni harc kiemelkedő sikerének és jelentős állomásának tekinti dr. Mengyi Roland országgyűlési képviselő mentelmi joga felfüggesztésének indítványozását, írja közleményében az ügyészség.


„A 2015. április 1. napjától folyamatban lévő nyomozás során a nyomozó hatóság – és nem bármilyen külső szereplő – tárta fel mindazon bizonyítékokat, amelyek a bűncselekmények megalapozott gyanújához vezettek, és amelyek egy része a sajtóban utólag megjelent” – írták.

A közlemény felidézte: a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága 2016. július 11-én az addig általa folytatott nyomozást – mivel mentelmi joggal rendelkező személy érintettsége merült fel az ügyben – a Központi Nyomozó Főügyészséghez tette át.

A Központi Nyomozó Főügyészség soron kívül eljárva, az eddigi nyomozati anyagot átvizsgálva jutott arra, hogy Mengyi Rolanddal szemben fennáll a vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének és bűnszövetségben és bűnsegédként elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntett kísérletének megalapozott gyanúja.

 

Kitértek arra is, hogy a képviselő gyanúsítotti kihallgatására a mentelmi jog felfüggesztése esetén nyílik lehetőség. A nyomozás jelenleg is folyamatban van, határidejét a Legfőbb Ügyészség 2016. december 12-ig hosszabbította meg.

A Legfőbb Ügyészség szóvivője csütörtök délelőtt jelentette be, hogy Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte Mengyi Roland mentelmi jogának felfüggesztését egy korrupciós ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás kísérlete és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.