Lengyelország nem adja ki Litvániának az orosz ellenzéki politikus bántalmazásával megvádoltakat


Lengyelország nem adja ki Litvániának a Leonyid Volkov orosz ellenzéki politikus vilniusi megtámadásával megvádolt, európai elfogatóparancs alapján letartóztatott két lengyel állampolgárt – közölte pénteken a lengyel ügyészség.

A fellebbviteli bíróság által hozott, a Warszawa-Praga fővárosi kerületi bíróság előző ítéletén változtató döntés értelmében a két vádlottat azért nem adják ki Litvániának, mert Lengyelországban azonos vádakat emeltek ellenük, mint amelyek alapján a litván fél az európai elfogatóparancs kiadását kezdeményezte – mondta el a PAP lengyel hírügynökségnek Norbert Wolinski, az illetékes kerületi ügyészség szóvivője.

A két gyanúsított jelenleg előzetes letartóztatásban van – közölte Wolinski. A kerületi bíróság eredetileg azzal a feltétellel egyezett bele a vádlottak kiadatásába és a perük litvániai lefolytatásába, hogy az esetleges büntetésüket Lengyelországban töltik le.

A márciusban Litvániában történt támadás elkövetésével gyanúsított két lengyel állampolgárt áprilisban vették őrizetbe Varsóban. Májusban Joanna Adamowicz, a Warszawa-Praga fővárosi kerületi bíróság szóvivője a Rzeczpospolita lengyel napilapnak megerősítette: a két férfit azzal vádolják, hogy szervezett csoport keretében, külföldi titkosszolgálatok utasítására végrehajtották a Volkov elleni támadást.

Donald Tusk lengyel kormányfő áprilisban közölte: az ügy hátterében orosz titkosszolgálatok állnak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.