Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Zaklatás miatt letartóztatta a bíróság a sólyi gyerekgyilkosságért tizenöt év szabadságvesztésre ítélt fiú apját, aki az áldozat családját fenyegette az interneten – közölte a Veszprém Megyei Főügyészség.
Azt írták: a 49 éves férfi az egyik internetes portálon közzétett hozzászólásaiban a fia ügyében tartott és fokozott sajtóérdeklődéssel kísért tárgyalási napokat követően, a saját családját ért negatív hangvételű vélemények miatt 2019 novemberétől tett közzé az áldozat családjával kapcsolatos, becsületsértő bejegyzéseket.
A férfi öléssel is fenyegetőzött, miután az elsőfokú ítélet kihirdetése után az elhunyt kislány testvére a sajtóban azt nyilatkozta, hogy az elkövetőt szabadulásakor a börtön kapujában fogja várni, hogy számon kérje.
A fenyegetések hatására a meggyilkolt kislány édesapja kérte az elkövető felelősségre vonását – közölte az ügyészség. Hozzátették: a bíróság a bizonyítás megnehezítése, illetve meghiúsítása, valamint bűnismétlés veszélye miatt egy hónapra elrendelte a fenyegetőző férfi letartóztatását. A végzés ellen a gyanúsított és védője fellebbezett, így az nem végleges.
A nyolcéves sólyi kislány eltűnését 2018 májusában édesapja jelentette a rendőrségen, a gyermek holttestét másnap hajnalban találták meg. A gyilkossággal gyanúsított, akkor 16 éves hajmáskéri fiatalt még aznap elfogta a rendőrség, és miután beismerő vallomást tett, a bíróság elrendelte letartóztatását. A fiút február elején a Veszprémi Törvényszék nem jogerősen a kiszabható maximális tizenöt év szabadságvesztésre ítélte és tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!