Ma nulla órától Sulyok Tamás a köztársasági elnök


Tavaszi ülésszakának első napján, múlt hétfőn az Országgyűlés 134 igen, 5 nem szavazattal megválasztotta az addig az Alkotmánybíróság elnöki pozícióját betöltő Sulyok Tamást köztársasági elnöknek, aki március 5-én lép hivatalba. A képviselők a szavazás előtt elfogadták Novák Katalin lemondó nyilatkozatát.

Sulyok kedd 0 órától aktív elnök, ám úgy állt munkába, hogy még nem volt beiktatása. Ugyanakkor az elmúlt 8 napban sem volt államfőárva az ország: Kövér László ugrott be átmenetileg köztársasági elnöknek február 26. és március 5. között. Kövér pedig nem csinált nagy hűhót a nyúlfarknyi időszakból. Az utóbbi időben nevelgetett szakállától azért megszabadult, és visszatért a már bevált bajuszhoz. Bár ebben a nyolc napban volt két hivatalos programja is, de azokon nem köztársasági elnökként jelent meg.

Sulyok február 26-án még azért nem tudta betölteni hivatalát, mert az alaptörvény azt mondja ki, hogy az új elnök „a korábbi köztársasági elnök megbízatásának idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba”.

Igazi jogászcsaládból származik

Sulyok Tamás 1956. március 24-én született, igazi jogászcsaládba, Kiskunfélegyházán. Édesapja ügyvéd volt, de 1945 után nem tudta tovább folytatni a praxisát, politikai okokból ugyanis törölték az ügyvédi kamarából. Édesanyja pedagógusként dolgozott. Mindkét bátyja ügyvéd, sőt a házastársaik is jogi foglalkozásúak. Nővére viszont élelmiszeripari mérnök.

Sulyok Tamás 1980-ban szerzett jogi diplomát, pályáját bírósági fogalmazóként kezdte a Csongrád Megyei Bíróságon, majd 1991-től dolgozhatott ügyvédként, egészen alkotmánybírói megválasztásáig, 2014 szeptemberéig. 2014. szeptember 27-től lett az Alkotmánybíróság tagja.

Akit alkotmánybírónak választanak, közszereplővé válik. Ha az embert kritizálják, annak két következménye lehet: megharagszik a kritikáért, ami fölösleges, mert nem vezet sehova; vagy igyekszik javítani a munkáján, mert a szakmai kritika segít. A politikai kritikával viszont nem tudok mit kezdeni, mert soha életemben nem érdekelt a politika

– jegyezte meg Sulyok Tamás.

A testület elnökhelyettesének választották 2015. április 1-jén, majd 2016. november 22-én az Országgyűlés megválasztotta az Alkotmánybíróság elnökévé. Több mint hétévi elnökség után újabb kihívás várja: a Donáti utcából a Sándor-palotába költözhet.

Sulyok Tamás 2021-ben adott interjút lapunknak, és úgy fogalmazott, hogy „a politikai kritikával nem tudok mit kezdeni, soha életemben nem érdekelt a politika”. A teljes interjút ide kattintva olvashatja el.

Forrás: telex.hu és index.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.