Marad a „Stop Soros”

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány elkészítette válaszait az Európai Bizottság (EB) felvetéseire a „Stop Soros” törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt indult kötelezettségszegési eljárásban, és Magyarország nem vonja vissza a jogszabályokat, amelyek az országot és Európát védik – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.

Az EB júliusban kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a „Stop Soros” törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt. A testület szakértői szerint ugyanis komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ezek összeegyeztethetők-e az uniós joggal. A kormánynak két hónapja volt válaszolni a felvetésekre.

Völner Pál közölte: a választ szerdán megküldték a bizottságnak. Mint mondta, ennek lényege, hogy nem vonják vissza és nem módosítják a „Stop Sorosban” foglalt korlátozásokat és a migránsok betelepítését tiltó alaptörvény-módosítást. Megjegyezte: sérelmezik, hogy az EB továbbra is nyíltan bevándorláspárti álláspontra helyezkedik, ahelyett, hogy a törvények őre lenne. Nehezményezik azt is, hogy a testület politikai tevékenységet folytat és támadja a határőrizetet segítő bevándorlás-politikai intézkedéseket; ennek legújabb eleme, hogy a határőrizet jogát előbb-utóbb el akarják vonni a Frontex segítségével.

Megjegyezte, a „Stop Soros” és az alaptörvény-módosítás elfogadása után „a Soros-hálózat legfőbb szerve”, a Nyílt Társadalom Alapítvány az Európai Bizottsághoz fordult, amely négy héten belül megindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Az államtitkár szerint ez „statáriális gyorsaság” a korábbiakhoz képest.

A politikus szólt arról is, hogy várhatóan nem lesz kielégítő a bizottság számára a magyar válasz, és úgynevezett indokolt véleményt fog küldeni a testület.

Völner Pált kérdezték azzal kapcsolatban, hogy az EB azt közölte: a határőrizet megerősítésekor a Frontex a helyi törvények szerint végezné a munkát, a helyi rendvédelmi szervekkel együttműködésben, és nem lenne intézkedési, döntési jogköre. Az államtitkár erre azt felelte, hogy a Frontex emberei most is Magyarországon vannak megfigyelőként, és az elmúlt három évben nem érte kifogás a magyar határőrizeti szervek munkáját. Ha az Európai Bizottság át akarja venni a határőrizetet, annak az az oka, hogy „másként akarják értelmezni a szabályokat” és olyan „portaszolgálatot” akarnak létrehozni, amelyek arról dönthetnének, ki jöhet be az országba és ki nem – jelentette ki. Az államtitkár kiemelte: az elmúlt három év gyakorlata alapján az unió illetékesei jóval liberálisabban értelmezik a határvédelem kérdését, hiszen azonosítás nélkül százezreket engedtek be Európába. Ez nagyon rossz előzmény ahhoz, hogy megbízzunk bennük – jegyezte meg.

Azok a tagállamok, amelyeknek nincs megfelelő határvédelmük – mint Olaszország és Görögország -, igénybe vehetik a Frontex segítségét, de nem kell rákényszeríteni azokra, akik ezt meg tudják oldani – jelentette ki.

Az államtitkárt kérdezték az alkotmányrevízióval kapcsolatban is; erről annyit mondott, hogy szélesebb körű előkészítő munka előzi majd meg.

Völner Pál kérdésre válaszolva közölte, hogy a Sargentini-jelentés elfogadása után két hónapja van Magyarországnak bírósághoz fordulni, és már tart is az érvek összeállítása.

(MTI)

---