Benyújtják idén a közigazgatási bíróság felállításáról szóló törvényjavaslatot

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. szeptember 20.
Címkék: ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az igazságügyi tárca még az év vége előtt benyújtja a közigazgatási bíróság felállításáról szóló törvényjavaslatot – jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter egy nemzetközi konferencián csütörtökön, Budapesten. Az új közigazgatási bírósági rendszer a tervek szerint 2020. január 1-jével állhat fel.

A miniszter az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen, a végrehajtó hatalom alkotmányos felelősségéről és a bírói hatalom 21. századi kihívásairól rendezett konferencia vitaindító előadásában arról beszélt, a szakmai színvonal emelése miatt döntöttek az önálló közigazgatási bírósági rendszer felállításáról. Hozzátette: a bírói függetlenség rendkívül fontos, szenzitív kérdés, ezért a kodifikáció során sok szempontot kell figyelembe venniük.

Mint mondta, a konferencia lehetőséget teremt arra, hogy a jogszabály-előkészítés során eddig felmerült dilemmákat megvitassák a külföldi előadókkal.

A miniszter megjegyezte, a szabályozási részletek kidolgozására és a jogszabály-előkészítésre tanácsadó testületet hozott létre, amelynek tagjai elismert szakemberek. Trócsányi László vitaindítójában hangsúlyozta: “a bírói függetlenség állócsillag a magyar alkotmányosság és demokrácia egén”, az alaptörvény egyértelműen rögzíti a bírák függetlenségét. Mint mondta, a bíráknak a törvényhozó és végrehajtó hatalom befolyásától mentesen kell ítéleteket hozniuk, munkájuk során, szakmaiságot, hatékonyságot és igazságosságot várnak el tőlük. Hozzátette: a bíróságok külső igazgatása ugyanakkor állami felelősség.

A miniszter szerint a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos jogalkotás számos dilemmát vet fel, például kell dönteni, legyen-e és ha igen, milyen szerepe az igazságügyi miniszternek a közigazgatási bíróságok külső igazgatásában, a bírói függetlenség teljes biztosításának és hatalmi ágak megosztásának megőrzése mellett. A mindenkori igazságügyi miniszter alkotmányos felelőssége, hogy a felállítandó közigazgatási bíróságok és Közigazgatási Felsőbíróság működése hatékonyan legyen megszervezve. Mindezt a bírói függetlenség sérelme nélkül kell azonban megtennie. A közigazgatási bíráskodás célja az egyén jogai és közérdek összhangja közötti harmónia megteremtése.

A konferencia szünetében a miniszter újságíróknak arról beszélt, a tervek szerint 2020. január 1-jével állhat fel az új közigazgatási bírósági rendszer, 70 évvel azután, hogy megszűnt a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság.
Beszélt arról is, személyi kérdésekben továbbra is a bírósági önigazgatási szervek játszanak majd meghatározó szerepet, a közigazgatási bíráktól ugyanakkor meg kell követelni a közigazgatási szakismereteket. A rendszerben nyolc regionális közigazgatási bíróság lesz, amelyek élén a Közigazgatási Felsőbíróság áll majd.

Trócsányi László a Sargentini-jelentésre vonatkozó kérdésre kifejtette, az elfogadás körülményei “teljes mértékben kifogásolhatóak”, figyelembe kellett volna venni a tartózkodó szavazatokat is. Mint mondta az európai uniós szerződés, a szerződés szelleme és az Európai parlament belső szabályzata is egyértelmű a kérdésben. A tárca dolgozik a keresetlevél elkészítésén, amit határidőben be fognak nyújtani a bíróságra.

A konferencia megnyitójában Spyridon Flogaitis, az Európai Közjogi Szervezet (EPLO) igazgatója arról beszélt, nagyon fontos, hogy teljesen független bíróságok bírálják el a hatalom gyakorlóinak döntéseit.

A minisztérium, az egyetem és az EPLO konferenciáján áttekintik a végrehajtó hatalom felelősségét az igazságszolgáltatás működésében, valamint a közigazgatási bírósági rendszer kihívásait. Felszólal Wolfgang Brandstetter alkotmánybíró, Ausztria volt igazságügy-minisztere.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


A bíróság nem bírálta el a kereseti kérelmeket
2020. június 5.

A bíróság nem bírálta el a kereseti kérelmeket

Közigazgatási perben a felperes főszabály szerint csak a megelőző közigazgatási eljárásában már értékelt tényekre, körülményekre hivatkozhat. Ezért nem elégséges indoka a kereseti kérelem elutasításának az, hogy a felperes nem hivatkozott új tényállási elemre, nem csatolt új bizonyítékot.

Tisztességtelen ÁSZF-et alkalmazott a mobilszolgáltató
2020. június 5.

Tisztességtelen ÁSZF-et alkalmazott a mobilszolgáltató

A felülvizsgálati kérelemmel érintett szerződési feltételek tisztességtelenek, mert egyes feltételek nem egyértelműek, mások nem tartalmazzák igazolható módon az előfizető tájékoztatásának a tartalmát, illetve abban a fogyasztó őt megillető jogról mond le.