Versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását rendelte el a bíróság az MVM számlázási gyakorlata miatt
Versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását rendelte el a bíróság az MVM számlázási gyakorlatával kapcsolatban – közölte a GVH csütörtökön.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megalapozott és időszerű volt az ítélkezés tavaly a Győri Törvényszékhez tartozó bíróságokon és a Győri Ítélőtáblán – jelentette ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kedden a vármegyeszékhelyen.
Senyei György a Győri Törvényszék és a Győri Ítélőtábla összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy tavaly kevesebb ügy érkezett az ország bíróságaira, ez alól a Győri Törvényszék sem volt kivétel. 2021-hez képest az országos átlaggal egyező mértékben, 2,8 százalékkal kevesebb ügy érkezett a törvényszékre és a járásbíróságokra.
A Győri Ítélőtábla ebben nem követte az országos trendet, mert nőtt az érkezett ügyek száma, 1,3 százalékkal – mondta. A törvényszéken a befejezett ügyek száma 2,9 százalékkal nőtt. Tavaly a befejezett ügyek száma a törvényszéken és az ítélőtáblán meghaladta az érkezett ügyek számát, így tovább csökkent az ügyhátralék – mondta Senyei György.
Részletezte, hogy a Győri Törvényszéken 2022-ben 41 013 ügyet fejeztek be és 40 648 ügy érkezett, az ügyhátralék 5,1 százalékkal csökkent. A Győri Ítélőtáblán a befejezett ügyek száma 1 575, az érkezett ügyek száma pedig 1 547 volt, így 12,7 százalékkal csökkent az ügyhátralék.
Az OBH elnöke kiemelte, hogy a két éven túli peres ügyek száma 2020 szeptemberéhez képest 50,4 százalékkal csökkent a Győri Törvényszéken, ami meghaladja a 43,3 százalékos országos átlagot. Hozzátette: a két éven túl folyamatban lévő ügyek aránya az összes ügyhöz képest a Győri Törvényszéken kedvezőbb, mint az országos átlag.
A Győri Ítélőtáblán tavaly év végén hat fél éven túli peres ügy volt folyamatban. A Győri Törvényszéken a civilisztika ügyszakban az ügydöntő határozatok jogerőre emelkedési aránya a járásbíróságok és a törvényszék tekintetében meghaladta az országos átlagot, járásbírósági szinten az ügyek 93,6 százaléka, törvényszéki szinten pedig az ügyek 91 százaléka eseténben nem éltek jogorvoslattal – mondta Senyei György.
Hozzátette: a törvényszéken minden szinten és minden ügyszakban mérséklődött a hatályon kívül helyezési arány 2021-hez képest, törvényszéki szinten első fokú büntető ügyszakban pedig nem volt hatályon kívül helyezett büntetőügy sem 2021-ben, sem 2022-ben. Az OBH elnöke kitért arra, hogy tavaly a Győri Törvényszéken 426 millió forintot fordítottak tárgyieszköz-fejlesztésre, épületenergetikai korszerűsítésre, és a Csornai Járásbíróság épületének tervezési és építési munkálataira.
Beszélt arról is, hogy 2022-ben a törvényszéken 926, az ítélőtáblán pedig 48 távmeghallgatást tartottak. Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke elmondta, hogy 2020 óta folyamatosan emelkedik a táblabíróságra érkező ügyek száma 2020 óta, tavaly a legtöbb ügyet a Székesfehérvári Törvényszékről terjesztettek fel.
A büntetőügyek esetében 77 üggyel több érkezett tavaly 2021-hez képest, ami jelentős emelkedés. Civilisztika ügyszakban a Kúriára felterjesztett 46 ügyből négyet helyeztek hatályon kívül, míg büntető ügyszakban 32 ügyből kettőt.
Somogyi Zoltán, a Győri Törvényszék elnöke arról beszélt, hogy a peres ügyek tavaly 4,8 százalékkal emelkedtek, ami majdnem háromszorosa az országos átlagnak. Büntető ügyszakban az emelkedés hátterében az embercsempészések számának 2021 óta megfigyelhető jelentős növekedése áll – mondta.
A törvényszék elnöke beszélt arról is, hogy idén szeptembertől Győr helyett ténylegesen is Csornán működik majd a Csornai Járásbíróság, miután átadják a felújított épületét.
(MTI)
Versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását rendelte el a bíróság az MVM számlázási gyakorlatával kapcsolatban – közölte a GVH csütörtökön.
Időszerűség, szakmaiság és kiegyensúlyozott ítélkezési tevékenység jellemezte a Szegedi Törvényszék és a Szegedi Ítélőtábla tavalyi munkáját – jelentette ki az Országos Bírósági Hivatal elnöke csütörtökön.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!