Meghalt Németh János, az Alkotmánybíróság volt elnöke


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 88 éves korában hétfőn elhunyt jogász 1998 és 2003 között vezette a legfőbb hazai bírói testületet.

Németh János egykori alkotmánybíró, ügyvéd, jogtudós, egyetemi tanár életének 88., házasságának 62. évében, március 1-jén hajnalban elhunyt – közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karának honlapja.

Németh János 1933-ban született Újpesten. 1956-ban végzett az ELTE Jogi Karán summa cum laude fokozattal, majd rövid ügyvédjelölti időszakot követően a kar fiatal oktatója lett Beck Salamon és Nizsalovszky Endre professzorok mellett. Az évtizedek során jogászhallgatók generációit tanította a Polgári Eljárásjogi Tanszéken, később annak tanszékvezető egyetemi tanára, majd az utóbbi másfél évtizedben professor emeritusa lett. Ösztöndíjas kutató volt a Müncheni, majd a Kölni Egyetemen. Több külföldi és nemzetközi szakmai társaság elnökségébe beválasztották, számos hazai és nemzetközi szakmai díj és magas állami kitüntetés birtokosa.

Egyetemi oktatói munkája mellett széles körben elismert ügyvédi és választottbírói tevékenységet folytatott. A rendszerváltáskor az Országos Választási Bizottság elnökévé választották, ezt a tisztséget 1997-ig, alkotmánybíróvá történt megválasztásáig töltötte be. 1998-ban az Alkotmánybíróság elnöke lett. Nyugállományba vonulásáig, 2003-ig az Alkotmánybíróság vezetése mellett számos jelentős ügy előadó bírója is volt.

Professor emeritusként a polgári perjog szakterületére koncentrált mind a hazai és nemzetközi fórumokon, mind az egyetemi katedrán. A 2010-es években vezető szerepet kapott egy új Polgári perrendtartás előkészítésében – olvasható az ELTE honlapján.

(Jogászvilág)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.