Megint felmentették a felesége feldarabolásával vádolt hentest


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bár a bíró szerint a vádlott közreműködött a sértett testének megsemmisítésében és maradványainak szétszórásában, de semmi nem bizonyítja, hogy ő ölte meg az asszonyt és nem derítették fel a halál idejét és okát sem.

A Tatabányai Törvényszék pénteken bizonyítottság hiányában ismét felmentette azt a darnózseli férfit, akit azzal vádoltak, hogy megölte feleségét, a holttestet pedig a házukban lévő húsfeldolgozóban feldarabolta, maradványait elégette, majd szétszórta.

A Tatabányai Törvényszék először 2016 decemberében mentette fel N. Jánost, akkor is bizonyítottság hiányában. A gyanúsított 29 hónapi előzetes letartóztatás után szabadlábra került. A 13 millió forintos bűnügyi költség az állam terhe maradt.

A Győri Ítélőtábla a felmentő ítéletet megalapozatlanság és az indoklás hiánya miatt hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte a Tatabányai Törvényszéket.

Szabó Ferenc bíró a nem jogerős elsőfokú ítélet indokolásában azt mondta, nincs bizonyíték az emberölésre; nem derült ki, hogy a sértett mikor és hogyan vesztette életét. Bebizonyosodott ugyanakkor, hogy N. János kétszer nem mondott igazat – tette hozzá. Valótlanul állította, hogy a gyilkosság időpontjában a testvérénél volt, és az sem volt igaz, hogy nem járt azon a réten, ahol a felesége maradványait megtalálták. A törvényszék bizonyítottnak látta, hogy az anyagmaradványokat a férj szórta ki, a telefonok cellainformációi pedig igazolták, hogy a férfi és a nő egy helyen tartózkodott.

Szabó Ferenc kiemelte: a történet kezdő- és végpontja igazolt, de semmi nem bizonyítja, hogy a vádlott megölte az asszonyt, nem derítették fel a halál idejét és okát sem. Az nem tekinthető bizonyítéknak – folytatta -, hogy a vádlottnak lett volna indoka a felesége halálát kívánni.

Az ügyész kérdésére válaszolva a bíró azt mondta, a vádlott közreműködött a sértett testének megsemmisítésében és maradványainak szétszórásában, de ez önmagában az emberölés vádját nem alapozza meg.

A vád szerint a gyanúsított még 2011-ben rajtakapta feleségét a szeretőjével. Ezután az asszony válópert kezdeményezett, elköltözött otthonról, de hiányoztak a gyermekei, és bejelentette, hogy visszaköltözik.

Az ügyész szerint az emberölés kiváltó oka az volt, hogy N. János nem akarta a feleségét újból a házukban látni.

N. János minden lehetséges alkalommal tagadta az emberölés elkövetését, az utolsó szó jogán is azt mondta, hogy nem követett el bűncselekményt.

Az ítéletet a vádlott és védője tudomásul vette, az ügyész a döntés megalapozatlansága miatt, bűnösség megállapítása érdekében fellebbezett.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.