Megreformálná az uniós parlamenti választásokat az EP


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Parlament képviselői az európai uniós választási szabályok teljes átdolgozását indítványozó jogalkotási jelentést fogadtak el, amelynek célja, hogy egységes európai választássá alakítsa a most 27 eltérő rendszer szerint zajló európai parlamenti választásokat – tájékoztatott kedden a testület sajtóközleményben.

A képviselők által javasolt rendszerben minden választópolgárnak két szavazata lenne: az egyikkel a nemzeti választókerületeken belül választanának képviselőt az Európai Parlamentbe, a másikkal pedig további 28 mandátum sorsáról döntenének egy közös uniós választókerületen belül. Az uniós választókerület listáin kötelező földrajzi képviselet biztosítaná, hogy a kisebb tagállamok se kerülhessenek versenyhátrányba a nagyobb tagállamokkal szemben. A javaslat szerint a páneurópai listákra európai választási formációk, például nemzeti politikai pártok és/vagy országos választói szövetségek koalíciói, illetve európai politikai pártok állíthatnának jelöltet.

Az EP képviselői a nemek közötti egyenlőséget is fontosnak tartják, ezért szorgalmazzák az úgynevezett cipzár-elv alkalmazását – mely szerint a női és férfi jelöltek felváltva követik egymást a listán – vagy a kötelező kvóták bevezetését. Az uniós parlament továbbá azt szeretné elérni, hogy a szavazás minden országban május 9-én legyen, és a választók a csúcsjelölti rendszer keretében, páneurópai listán szavazhassanak az Európai Bizottság elnökére is. A választási folyamat felügyeletéről és az új szabályok betartatásáról egy európai választási hatóság gondoskodna.

Trócsányi László, a Fidesz EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményében, azt írta, hogy a kedden elfogadott jelentés „ideológiai szándékú követeléseket fogalmaz meg ahelyett, hogy javaslatokat tenne az uniós választási normák kiigazítására”. A magyar képviselő szerint, az „EP nem a szuverenitás hordozója, az EU alapszerződéseinek urai a tagállamok”. „Az EU intézményrendszere sajátos entitás, de nem egy szövetségi állam. A transznacionális lista javaslatának elfogadása a centralizáció irányába tett lépés lenne, amelynek vesztesei a kis és közepes tagállamok lennének, ezért a Fidesz EP-delegációja nem tudja támogatni a jelentést”- hangsúlyozta.

Trócsányi László véleménye szerint nem egy átgondolt javaslatról van szó, hiszen az EP csak 28 képviselő vonatkozásában, kísérleti jelleggel vezetné be a transznacionális listát. Hozzátette: „a politikai pártok feletti ideológiai ellenőrzésre is feljogosított Európai Választási Hatóság léte pedig az uniós bürokráciát erősítené, és a demokráciát veszélyeztetné.” „Üdvözlendő elemek a jelentésben, hogy a szöveg kitér rá, hogy a nemzeti kisebbségek nincsenek megfelelően képviselve az EP-ben; valamint elősegítené a fogyatékkal élők választásokon való részvételével kapcsolatos akadályok leépítését” – jegyezte meg a képviselő.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2021. június 2.

Az Európai Unió demokratikus működésének elvei

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Európai Jog – Az Európai Unió közjoga című kötet bemutatja az unió közjogának alapvető kérdéseit, intézményeit, jogalkotását, ezek szervező elveit; ismerteti a legújabb uniós jogi fejleményeket, a megvalósítandó célkitűzéseket és alapértékeket, az uniós polgárság és az alapjogvédelem legfrissebb történéseit. A könyv a Wolters Kluwer Kiadónál 2019-ben megjelent Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere című kötettel ad naprakész, átfogó képet az uniós jog minden szegmenséről. Az alábbiakban a műnek az Európai Unió demokratikus működési elveit bemutató részletét olvashatják.
2019. április 30.

EP választás: ki, hol és mire szavazhat pontosan?

Az országgyűlési választásokhoz hasonlóan az európai parlamenti választáson is választójoggal rendelkezik minden nagykorú magyar állampolgár, feltéve, hogy nem áll valamilyen kizáró ok hatálya alatt. Az európai parlamenti választás során azonban szélesebben határozta meg a jogalkotó a választásra jogosultak körét. Az 1992-es Maastrichti Szerződés idején jelent meg a köztudatban az uniós polgár fogalma. Az aláíró országok […]