Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Mégsem vált be a szervezeti reform az adó- és közigazgatási pereknél
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Idén március 1-jétől a Kúria tehermentesítése érdekében visszaállítják a Fővárosi Ítélőtábla bevonását a közigazgatási ítélkezésbe, így a 2020. április 1. előttihez hasonló szervezeti-hatásköri struktúra áll vissza, amely a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei szerint magával hozhatja az adó- és más közigazgatási perek lefolyásának felgyorsulását.
A közigazgatási bíráskodás keretében 2020. március 31-ig első fokon a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, másodfokon a Fővárosi Törvényszék, felülvizsgálati ügyekben és egyes kiemelt ügyekben első fokon a Kúria járt el. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. április 1-jével megszűntek, hatásköreik a törvényszékekhez kerültek. Közigazgatási ügyekben azóta is nyolc kiemelt törvényszék bírálja el első fokon a közigazgatási ügyeket. Mivel a Fővárosi Törvényszék lett az egyik ilyen kiemelt közigazgatási ügyekben is eljáró elsőfokú bíróság, másodfokú hatásköröket nem gyakorolhatott, ezért a korábbi másodfokú hatáskörök 2020. április 1-jével a Kúriához kerültek. Ennek azonban egyben az is lett az eredménye, hogy a két fokon tárgyalt közigazgatási ügyekben megszűnt a felülvizsgálat lehetősége, miközben a Kúriának egyszerű eljárási kérdésekben kellett másodfokú döntéseket is meghoznia – derül ki a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal közleményéből.
A szervezeti reform nem vált be
„A 2020. április 1-jén hatályba lépett szervezeti reform nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért a mostani döntéssel gyakorlatilag visszaállítják az ezt megelőző közigazgatási bíráskodási struktúrát, ezúttal a Fővárosi Ítélőtáblát bevonva a jogorvoslati ítélkezésbe. A 2022. március 1-jén hatályba lépő új szabályok értelmében a Fővárosi Ítélőtábla jár majd el másodfokon minden olyan kérdésben, ami első fokon a törvényszék, mint közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik” – magyarázza Dr. Balog Balázs, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje.
Dr. Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje felhívja a figyelmet a megújuló rendszer egyik fontos változására is, mely szerint az elsőfokú bíróságok és a Kúria közé beillesztett bírósági szintnek köszönhetően újból megnyílik a Kúria előtti felülvizsgálat lehetősége a keresetlevelet visszautasító és az eljárást megszüntető jogerős végzés, valamint a kétfokú közigazgatási perekben született ítéletek ellen.
A közigazgatási perek felgyorsulhatnak, a személyi tényező azonban az ügyintézés lelassulásához is vezethet
A Kúria fejezi be a folyamatban lévő ügyeket
A szakértő ügyvédek szerint a reform hatásának kimenetele még kérdéses, bár az ítélőtábla bevonásával a közigazgatási perek felgyorsulása várható, az átalakulás személyi változásokat is hozhat, ami akár az ügyintézés lelassulásához is vezethet.
A visszarendeződés gyakorlati megvalósítása jelentős felkészülési időt igényel, éppen ezért a Fővárosi Ítélőtáblán csak 2022. március 1-jén kezdődik majd meg a közigazgatási bíráskodás. Az új szabályokat csak a március 1-jén vagy ezt követően előterjesztett fellebbezésekre, felülvizsgálati kérelmekre kell alkalmazni, az olyan ügyeket pedig, amelyek már 2022. február 28-án is folyamatban vannak, a Kúria fogja befejezni, ezek nem kerülnek át az ítélőtáblára.
(Jogászvilág)