Megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés több mint kétszáz paragrafust tartalmazó javaslatcsomagot fogadott el az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével kapcsolatban.

A közigazgatási bíráskodás kétszintű rendszerének kialakításával összefüggésben a közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnnek jövő év március 31-én. A közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban eddig eljáró nyolc kiemelt közigazgatási és munkaügyi bíróság helyett első fokon az azokkal megegyező székhelyű és illetékességi területű nyolc törvényszék, másodfokon és felülvizsgálati eljárásban pedig a Kúria jár el.

A képviselők 135 igen szavazattal, 52 nem ellenében fogadták el az igazságügyi miniszter erről szóló indítványát.

A kormány szándéka, hogy a közigazgatási ügyekben a hatósági eljárás megindulása, illetve megindítása és a közigazgatási per végén meghozott ítélet között a lehető legrövidebb idő teljen el, vagyis, hogy az ügyfelek a lehető leggyorsabban jussanak anyagi jogerővel rendelkező döntéshez. Erre figyelemmel az általános közigazgatási rendtartás is a közigazgatási pert tekinti rendes jogorvoslati eszköznek.

A bíróságok kötelesek lesznek a Kúria jogértelmezését követni, az eltérést pedig a bíró köteles lesz külön indokolni. Az eltérés megalapozottságának vitatását lehetővé kell tenni a felek számára, amire elsősorban a büntető, a polgári és a közigazgatási perrendtartásokról szóló törvényekben biztosított rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközök alkalmasak.

Kivezették az alaptörvényből a közigazgatási bíróságokat

Az Országgyűlés a Párbeszéd javaslatára egyhangúlag, 165 igen szavazattal, kétharmados többséggel módosította az alaptörvényt, kivezetve a közigazgatási bíróságokra vonatkozó szabályozást az alkotmányból. Varga Judit igazságügyi miniszter október végén jelentette be a kormány döntését arról, hogy nem vezetik be a szervezetileg elkülönülő közigazgatási bírósági rendszert.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Aláírták a négyoldalú megállapodást az igazságügyi reformhoz kapcsolt béremelésről

A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet. 

2024. november 22.

Feltárták a szervezett bűnözés trendjeit

A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.