Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 101/A. § (2) bekezdését. A döntéshez Czine Ágnes, Horváth Attila, Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs párhuzamos indokolást, míg Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy a polgári peres eljárások során a nyelvhasználathoz való alapjogból fakadó alkotmányos követelmény, hogy minden olyan felet, akinek személyesen kell megjelennie a bíróság előtt, és aki a Magyarországon élő, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben elismert valamely nemzetiség tagja, azonos feltételekkel kell hogy megillesse a nemzetiségi nyelve szóbeli használatának a joga. A döntéshez Czine Ágnes csatolt különvéleményt.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága iránymutatásokat fogadott el, amelyek segítik a tagállamokat a polgári és közigazgatási jog területén működő jogsegélyrendszer javításában.
Az ingatlanjogról, valamint az építési jogról általános jelleggel elmondható, hogy olyan területei a jogrendszerünknek, ahol a szabályok már rövid(ebb) időközönként is változnak, ezért nem mindig egyszerű „összefésülni” az adott ügyre irányadó szabályokat. Jelen cikkünkben a telekalakítás menetére vonatkozó szabályokat ismertetjük.
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 80. § (1) bekezdése szerint a bíróság a közigazgatási perben a megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő alkalmazásától akkor tekinthet el, ha a felperes az igazságügyi szakértő szakvéleményének aggályosságát sikerrel valószínűsíti.
Közigazgatási perben a felperes főszabály szerint csak a megelőző közigazgatási eljárásában már értékelt tényekre, körülményekre hivatkozhat. Ezért nem elégséges indoka a kereseti kérelem elutasításának az, hogy a felperes nem hivatkozott új tényállási elemre, nem csatolt új bizonyítékot.
Alábbi cikkünkben a 2020/119–129. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
A közigazgatási eljárásban beszerzett bizonyíték „kirekesztésének” nem feltétele, hogy arról más hatóság megállapítsa, jogellenesen állították elő; a hatóság a tényállás tisztázására alkalmas bizonyítékokat főszabály szerint szabadon használja fel – állapította meg a Kúria.
A lengyel adatvédelmi hatóság 20 000 lengyel zloty (körülbelül 1.563.200,- Ft) pénzbírságot szabott ki a gyermekek biometrikus adatainak feldolgozása során elkövetett jogsértés miatt az iskolai étkezés során.
Az Országgyűlés több mint kétszáz paragrafust tartalmazó javaslatcsomagot fogadott el az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével kapcsolatban.
