Megtoldotta 40 millió forinttal a panamai cég 800 milliós bírságát a GVH
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Direct Group S.A. nem igazolta megfelelően, hogy eleget tett a versenyhatóság korábbi határozatának, ezért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 40 millió forintos bírságot szabott ki rá.
A nemzeti versenyhatóság hétfői közleményében felidézte: 2020 augusztusában 800 millió forintos bírságot szabtak ki a Panamában bejegyzett Direct Group S.A.-ra, amiért különféle egészségügyi „csodaszereket”, például hallókészüléket, mágneses talpbetétet és engedély nélküli gyógyszereket reklámozott több magyar napilapban. A burkolt hirdetések egyebek mellett nem létező tudósok és kutatók ajánlásával, hamis tanúsítványokkal, illetve fiktív fogyasztói véleményekkel népszerűsítették a termékeket, emellett valótlan árkedvezményeket ígértek.
Nem kaptak megfelelő igazolást
A GVH a külföldi cégre kirótt, jelentős versenyfelügyeleti bírság mellett arra kötelezte a jogsértő hirdetések hazai közzétevőjét, hogy előzze meg a hasonló reklámok jövőbeli megjelenését. A kiadó így a többi között felbontotta a Direct Group és az egyéb kapcsolódó vállalkozások szerződéseit és megszüntette hirdetéseiket. A hatóság egyúttal eltiltotta a panamai céget is a jogsértő reklámgyakorlat folytatásától, bármely csatornán és eszközön.
A kötelezés teljesítését ellenőrző, most zárult utóvizsgálat feltárta, hogy a panamai vállalkozás – bár a kérdéses reklámok már nem elérhetőek és újabbak sem észlelhetőek – nem tett eleget a GVH által előírt, a jogsértés felszámolására vonatkozó igazolási kötelezettségének. Így nem igazolta, hogy a kifogásolt jogsértő gyakorlatokkal mikor és hogyan hagyott fel. A mulasztás miatt szabta ki a hatóság Versenytanácsa a 40 millió forintos bírságot a cégre.
Nem marad eszköz nélkül a versenyhatóság
A GVH kiemelte: annak érdekében, hogy határozatainak végrehajtása minden esetben eredményes legyen, a versenyhatóság kötelezheti a jogsértő hirdetések közzétételéért felelős cégeket, bizonyos feltételekkel pedig kivételesen akár az eljárásban egyébként nem érintett közreműködőket is a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megszüntetésére. A versenyhivatal így akkor is képes érvényt szerezni határozatainak, amikor azok elsődleges kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal, például az eljárás során nem érhető el, egzotikus országban van a székhelye, esetleg megszűnt, vagy csődeljárás, felszámolás van folyamatban ellene.
A magyar fogyasztók így ilyen esetekben is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatoktól – hangsúlyozta a versenyhatóság.
(MTI)
