Megvédené a felhasználók magánéletét az EP

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. október 25.
Címkék: , ,
Rovat:
Az Európai Parlament (EP) a Facebook internetes közösségi hálózat és a Cambridge Analytica nevű brit cég botrányai miatt a Facebook teljes átvilágítását kérte csütörtökön elfogadott állásfoglalásában, továbbá fellépést sürgetett a választások befolyásolása ellen és a felhasználók magánéletének védelmében.

Strasbourgi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament – sajtószolgálatának közlése szerint – felszólította a Facebookot, egyezzen bele abba, hogy az uniós szervek teljes körű vizsgálatot indíthassanak, amelynek keretében felmérik a vállalat adatvédelmi rendszerét és az általa nyújtott, személyesadat-védelmet érintő szabályozását.

Az állásfoglalás felidézte, 2018 elején derült fény arra, hogy illetéktelenek 87 millió Facebook-felhasználó adatait szerezték meg és használták fel jogtalanul. A képviselők szerint az amerikai vállalat nem csak az uniós polgárok bizalmával élt vissza, hanem az uniós jogot is megsértette, ezért azt ajánlották, hogy a cég hozza összhangba rendszerét az uniós adatvédelmi törvényekkel.

Az állásfoglalás megjegyezte, hogy a Cambridge Analytica által megszerzett adatokat politikai célokra használhatták fel a Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetéséről (Brexit) szóló szavazás mindkét “térfelén” és az Egyesült Államok 2016-os elnökválasztása során. Ennek okán a képviselők állásfoglalásukban fellépést sürgettek az európai választásokat befolyásolni akaró kísérletek ellen, és olyan választási szabályozást várnak, amely “válaszol a digitális valóság okozta kihívásokra”.

Az EP-képviselők a közösségi média felhasználásával tervezett befolyásolás megakadályozása érdekében hagyományos, offline választási biztosítékok alkalmazását javasolták, az online környezetben pedig olyan szabályok bevezetését, amely biztosítja a választásokkal kapcsolatos kiadások átláthatóságát, szavatolja a kampánycsend betartását és a jelöltekkel szembeni egyenlő bánásmódot.

A képviselők szorgalmazták annak biztosítását, hogy a fizetett online politikai hirdetések és azok megrendelői egyértelműen felismerhetők és beazonosíthatók legyenek. Azt kérték továbbá, hogy a közösségi média platformjai jelöljék meg a feltehetően hamis vagy félrevezető tartalmakat, gyorsítsák fel a hamis felhasználói fiókok törlését, valamint az uniós tagállamok vizsgálják ki a külső erők feltételezett kártékony tevékenységét az online politikai térben.

A Facebook neve már több adatlopási botrány során felvetődött a múltban. A közösségi oldalt azzal vádolják, hogy hagyta, hogy a Cambridge Analytica nevű cég több millió felhasználó adatait megszerezte azok engedélye nélkül, annak érdekében, hogy a Brexitről szóló népszavazás és 2016-os amerikai elnökválasztás alatt célzott üzeneteket küldjön számukra. Az adatlopás legalább 87 millió felhasználót, köztük 2,7 millió európait érinthet.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


A munkavállaló személyiségi jogának korlátozása
2019. április 19.

A munkavállaló személyiségi jogának korlátozása

A munkavállalónak a párkapcsolatára vonatkozó adat védelméhez, illetve a magánélethez való jog személyiségi joga, így tőle erre nézve csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.

Munkavállaló felelőssége a munkahelyi balesetért
2019. április 19.

Munkavállaló felelőssége a munkahelyi balesetért

A munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása a baleset bekövetkezésénél nem állapítható meg, ha a munkáltató nem tett eleget az egészséges és biztonságos munkavégzés biztosítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Felfüggesztett büntetést kapott az orvvadász
2019. április 18.

A Tapolcai Járásbíróság 2019. április 17-én kihirdetett ítéletével lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, valamint orvvadászat bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és ezért őt két év – végrehajtásában négy évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.

Nemzeti exportcikk lehet a digitális bíróságból
2019. április 17.

Együttműködési megállapodást kötött 2019. április 17-én dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mely szerint a jövőben Magyarország bíróságai is bekapcsolódnak hazánk digitális exportjának fejlesztésébe.