Melegházasság: szavazott a román parlament


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elfogadta a román képviselőház az alkotmánymódosító népszavazások megszervezéséről szóló törvénymódosítást szerdán, amelyre azért volt szükség, hogy – a kormányzó szociáldemokraták tervei szerint – még idén májusban „egy férfi és egy nő” önkéntes házasságaként határozhassák meg a család fogalmát a román alkotmányban, a hatályos alaptörvényben szereplő „házastársak” kifejezés helyett.


Romániában a Koalíció a családért nevű ernyőszervezet – a szükséges félmillió helyett – több mint hárommillió támogató aláírást gyűjtött össze a család alkotmányos meghatározásának módosítását célzó polgári kezdeményezéséhez.

A melegházasság későbbi legalizálását ellehetetlenítő alkotmánymódosító törvénytervezet túljutott a képviselőházon, jelenleg a szenátus elfogadására vár. Hatályba lépéséhez azonban érvényes és eredményes népszavazásra is szükség van, amelyet a hatályos szabályozás szerint a parlamentnek egy külön törvényben kellene kiírnia.

A népszavazási törvény módosításával a kormánytöbbségnek az volt a célja, hogy egyszerűsítse az eljárást, oly módon, hogy amennyiben a parlament egy alkotmánymódosító törvénytervezetet fogad el, akkor arról 30 napon belül automatikusan a népszavazást is megrendezzék, anélkül, hogy a referendum kiírásáról külön törvényt kellene hozni.

A szociálliberális kormánytöbbségnek azért volt fontos ez a rendelkezés, mert ezzel kiiktatják a jobboldali Klaus Iohannis államfőt az alkotmánymódosító eljárásból. Amíg ugyanis a népszavazás kiírásáról külön törvényt kell hozni, annak megszervezését az államfő alkotmányossági óvással hátráltathatja, vagy visszaküldheti megfontolásra a parlamentnek.

A népszavazásról szóló törvénymódosítás hosszú utat tett meg: tavaly elfogadott első változata elbukta az alkotmányossági normakontrollt, majd egy kiigazított változatát az államfő küldte vissza megfontolásra. A parlament most elutasította az elnök kifogásait, Iohannis pedig másodszor már nem tagadhatja meg a törvény kihirdetését.

Az egyházak által kért alkotmányos családmeghatározásról Liviu Dragnea szociáldemokrata (PSD) pártelnök szerint még idén májusban népszavazást írhatnak ki Romániában. A PSD vezetője korábban a melegházasságot ellehetetlenítő alkotmánymódosítás esetleges kedvezőtlen európai fogadtatására vonatkozó felvetést azzal hárította el: őt az érdekli, hogy „ezt a döntést a románok hozzák meg, ne más”.

[htmlbox jogtar_kepzes]

 

A népszavazás májusi céldátumának bejelentésekor a PSD elnöke szükségesnek tartotta kiemelni: a család alkotmányos meghatározásának módosításával egy időben a PSD a regisztrált élettársi kapcsolat törvényesítésének lehetőségéről is közvitát kezdeményez, mert nem tehet úgy, mintha (szexuális) kisebbségek nem léteznének.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.