Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Miért titkosak az uniós oltóanyag-szerződések? Koronavírus
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nagyobb átláthatóságot kérnek az Európai Parlament képviselői a koronavírus elleni védőoltások szerződéseinek ügyében.
Brüsszel több, mint kétmilliárd adag oltóanyagot rendelt hat gyártótól, az üzlet részletei azonban nem ismertek. Így nem tudni, mennyibe kerülnek ezek, milyen ütemezésben érkeznek és milyen felelősséget vállalnak a gyártók.
Az Európai Bizottság már 2 milliárd 300 millió adag koronavírus elleni oltásra szerzett opciót. Egyelőre azonban csak azt hozták nyilvánossága, melyik cégtől hány dózis érkezik a szerződés végéig. A bizottság komoly titoktartási záradékot kötött mind a hat céggel a részletekről. Az Európai Parlament képviselői szerint azonban alapvető információk is hiányoznak: mint például ki vállalja a felelősséget egy esetleges egészségkárosodás utáni polgári per esetében.
Kié a felelősség az egészségkárosodás esetében?
Egy szeptemberi európai parlamenti meghallgatáson a bizottság egészségügyi főigazgató-helyettese azt mondta, a gyógyszercégek felelőssége megmarad, de egyes úgynevezett „rejtett esetekben” nem vonatkozik rájuk a kártérítési kötelezettség. Azonban azt azóta sem definiálták nyilvánosan, mik lehetnek ezek a „rejtett hibák” és milyen kritériumok alapján háríthatják a tagállamokra a kártérítési kötelezettséget a cégek.
„Ki a felelős egy egészségügyi probléma esetén? A magáncég, vagy az adott tagállam? Ezt nyilvánosságra kellene hozni. Ebben a kérdésben nincs ok a titoktartásra” – mondta riporterünknek a Renew Europe-ban politizáló Pascal Canfin francia EP-képviselő, aki most a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság vezetőjeként szervez meghallgatást az ügyben.
Az Euronews úgy tudja, hogy az európai felelősségvállalási rendszer jóval keményebb például az amerikainál, ahol a gyorsított eljárásban hozták forgalomba az oltóanyagot és az állam garantálta a kártérítések elkerülését a cégeknek. Európában például megmarad a cégek felelősségvállalása a gyártási hibák esetére, vagy ha például elhallgatott adatok miatt következik be baj. Ha azonban előre nem várt, nem is sejthető hatás következik be egy például egy év múlva, az már ilyen „rejtett rejtett hibának” számíthat és a kártérítést az adott tagállam fizetheti.
Pascal Canfin is úgy tudja, Európa keményebb feltételeket érte el a gyógyszercégekkel szemben, mint Washington. De a részletek titkosak, mert a záradékokat neki sem mutatta meg a bizottság, csak szóban ismertették azokat.
„Azt halottam a bizottságtól, hogy megőrizték az európai szabályokat, amelyek szerint a gyógyszercégek felelőssége megmarad. Épp emiatt tartott hónapokig például a Pfizerrel való tárgyalás, hiszen ők meg akarták változtatni a felelősségi szabályokat, de a bizottság ezt ellenezte. Nekem ezt mondták. Szeretnék bízni bennük, de ez egy átláthatósági kérdés valójában” – mondta Pascal Canfin. „Be kellene mutatni a nyilvánosságnak az adott paragrafust a megállapodásban!” – tette hozzá a politikus.
Kérdőjelek a szállítási határidők körül
Egy további, tisztázásra váró részlet a szerződésekben az, hogy melyik gyártó milyen ütemezéssel szállítja majd a vakcinákat. Az éves keretszámok ismertek, de nem világos, hogy például április harmadik hetére hány dózis szállítását vállalta a Pfizer, vagy a Moderna. Ez pedig megnehezíti az oltási programok tervezését, de az egyes cégek számonkérhetőségét is.
„Ez egy fontos részlet: hétről hétre milyen szállítási kötelezettséget vállaltak a gyógyszercégek? Erre a kérdésre ma nem tudjuk a választ” – magyarázta a francia EP-képviselő,
A bizottság eddig a folyamatban lévő tárgyalásokra, illetve az ipari titkok védelmére hivatkozva zárkózott el az információközlés elől. A fenti két példa azonban Pascal Canfin szerint azt mutatja, sok olyan információ van, amelyet úgy is lehetne közölni, hogy nem fedik fel a gyártási technológiát.
Miért titkos az oltóanyag ára?
A szállítás mellett az árak ügyében is hiányzik az átláthatóság. A bizottság itt is a folyamatban lévő tárgyalásokra hivatkozott korábban. Valóban gyengíthette volna az európai tárgyalási pozíciót az, ha a konkurens cégek ismerik a másik árait. Decemberben azonban egy belga kormánytag tévedésből publikálta az egyes oltóanyagok beszerzési árlistáját. Ebből kiderült, hogy a Moderna oltóanyagért tízszer annyit fizet az unió, mint az Oxford/AstraZeneca vakcináért. Az is kiderült, hogy az unió kevesebbet fizet a Pfizer vakcináért, mint az Egyesült Államok. A belga miniszter törölte a szerződésszegésnek minősülő tweetet. A Transparency international szerint azonban a közpénzek felhasználása közügy, ezért tisztázni kellene a kérdést.
„Ha növeljük az átláthatóságot, az növeli a bizalmat abban, hogy jól költik el a pénzt. Ez közügy. Nagy összegeket költenek a koronavírus elleni harcra és a nyilvánosságnak alapvetőnek kellene lennie azért, hogy növeljük a bizalmat az oltásban, illetve a gyógyszeriparban” – mondta a Transparency International szakértője, Jonathan Cushing.
A titkolózás erősíti az oltásellenességet
A titkolózásnak van egy nem kívánt mellékhatása: táplálja az összeesküvés-elméleteket, muníciót ad az oltásellenességnek, és ezzel veszélyezteti az oltási kampány sikerét.
„Azt látjuk, hogy választási szempontokat figyelembe véve néhány politikai erő, mint a németországi baloldal, vagy a franciaországi jobboldal bírálja az európai együttműködést ezen a téren. Ez nem tisztességes, hiszen képzeljék el, mi lenne, ha 27 különböző szerződésünk lenne egy helyett. Az maga lenne a káosz. Jó, hogy van egy európai program, de átláthatóvá kell tenni” – mondta Pacal Canfin.
A bizottság javítaná az átláthatóságot
A nagy nyomást az Európai Bizottság is érzékeli. Kérdésünkre a szóvivői szolgálat jelezte, hogy a testület dolgozik az átláthatóság növelésén. Első lépésként nyilvánosságra hozzák a CureVax céggel kötött szerződést, ezt az egészségügyi biztos jelentette be a Twitteren.
Ezt a szerződést csak az csak EP-képviselők olvashatják el, ráadásul ez a vakcina még nincs forgalomban. Azonban újabb cégek egyezhetnek majd bele a nyilvánosságba a bizottság szerint.
„A bizottság mindig azt mondta, hogy a lehető legátláthatóbb módon szeretne eljárni az oltóanyag-gyártókkal, gyógyszercégekkel folytatott tárgyalásokon. Dolgozunk azon, hogy előrelépést érjünk el, és hamarosan beszámolunk majd a fejleményekről” – mondta Eric Mamer bizottsági szóvivő.
Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága kedden hallgatja meg az ügyről Sandra Gellinát, az Európai Bizottság Egészségügyi Főigazgatóságának vezetőjét, aki a vakcinabeszerzés főtárgyalójaként jár el.
Az Egyesült Királyság nem jó példa
A francia politikust kérdeztük azokról a bírálatokról, amelyek szerint Európa lemaradt az oltási versenyben az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság mögött, mert később kötött szerződést.
„Én nem követném az Egyesült Királyságot ebben az ügyben. Ők az Európai Unió előtt engedélyezték a Pfizer-BioNtech oltóanyagot. Azért, mert beleegyeztek a felelősség teljes állami átvállalásába, miközben a céget semmilyen felelősség nem terheli. Ez olyan dolog, amibe mi nem egyeztünk bele. Ezért vártunk az Európai Gyógyszerügynökség engedélyére, ez időbe telt, de most van egy megosztott felelősségi rendszer. De sajnos ennek a részleteit nem ismerjük. De tudjuk, hogy megosztott felelősségvállalás van, ellentétben az Egyesült Királysággal. Ha ott lesz gond a vakcinával, a Pfizer-BioNTech semmilyen felelősséget nem vállal, mi ezt nem akartuk” – mondta Canfin.
Szerinte a bírálatok és a titkolózás ellenére is jobban járt Európa, mint Amerika vagy az Egyesült Királyság a vakcinaüzletben.
„Nagyobb biztonságban vagyunk, jobb árat értünk el és végül rengeteg oltóanyagot rendeltek. De most ki kell deríteni azt, hogy hétről hétre hány adag jut majd a tagállamoknak. Ezek az adatok nem nyilvánosak, ez pedig elfogadhatatlan” – mondta Pascal Canfin.