Migránsok halála: megvan az első fokú ítélet
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Első fokon 25-25 év fegyházbüntetéssel sújtotta a Kecskeméti Törvényszék csütörtökön azt a négy embercsempészt, aki 71 illegális bevándorló halálát okozta az úgynevezett parndorfi halálkamion ügyében.
Az elsőrendű afgán és a három bolgár vádlottat társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészetben és bűnsegédként elkövetett emberölésben találták bűnösnek, ezért bűnszervezet tagjaként valamennyiüket 25 év fegyházra ítélték. Egyikük sem bocsátható feltételesen szabadlábra. A másodrendű vádlottat bűnsegédként elkövetett, életveszélyt okozó testi sértésben is bűnösnek mondták ki.
Az elsőrendű vádlottat véglegesen, a többieket 10-10 évre kiutasították Magyarországról, és vagyonelkobzást is kiszabtak velük szemben 94 millió, 8,8 millió, 1,4 millió, illetve 300 ezer forint értékben.
A bíróság a személyszállításra alkalmatlan járműveket beszerző ötödrendű bolgár-libanoni kettős állampolgárságú vádlottat 8 év, míg a bűnszervezet hierarchiájában magasabb szinten álló, utasítási joggal bíró tizenkettedrendű afgán vádlottat 12 év fegyházra ítélte távollétében.
A több szállításban résztvevő hatod- és tizenharmadrendű bolgár vádlottakat 5 év, míg a szökésben lévő hetedrendű bolgár vádlottat 6 év fegyházra ítélték. A szintén ismeretlen helyen tartózkodó tizennegyedrendű bolgár vádlott büntetése 3 év fegyház. A mindössze egy szállításban résztvevő nyolcad-, kilenced-, tized- és tizenegyedrendű bolgár vádlottakat a bíróság 4-4 év fegyházbüntetéssel sújtotta. Valamennyi vádlottat kiutasította Magyarország területéről.
A vádirat 26 vádpontot, 33 embercsempészet leírását tartalmazta, amelyek közül a 25. vádpont a parndorfi tragédia. A teljes büntetőpernek 14 vádlottja volt.
A tényállás szerint a szervezet tagjai 2015. augusztus 26-án hajnalban 71 embert zártak be egy belülről nem nyitható, sötét, szellőzés nélküli hűtőkamionba Mórahalom térségében. A járművet a negyedrendű vádlott vezette, az első- és harmadrendű vádlottak, valamint Kecskemétig a másodrendű vádlott előfutóként kísérte.
A szállított embereknek a zsúfoltság, a levegőhiány, a mozgásképtelenség, az emelkedő hőmérséklet és a kiszáradás jelentős gyötrelmet okozott, amelyet dörömböléssel és kiabálással jeleztek a sofőrnek. A negyedrendű vádlott telefonon értesítette a másodrendű vádlottat, aki felhívta az elsőrendűt. Az afgán férfi azt az utasítást adta, hogy a sofőr nem állhat meg, és tegyen úgy, mintha nem hallaná a dörömbölést.
A harmadrendű vádlott előfutóként végigkísérte a járművet, és szintén tudott a raktérben zajló eseményekről. A negyedrendű vádlott végül nem nyitotta ki a raktér ajtaját, ezért a bezárt 59 férfi, 8 nő és 4 gyerek gyötrelmes körülmények között még Magyarország területén megfulladt. A határt az embercsempészek Hegyeshalomnál 9 óra után lépték át. A harmad- és negyedrendű vádlott Parndorf közelében megállt, és a hűtőkamiont hátrahagyva távozott.
Az ítélet szerint az első négy vádlott az emberölést nem felbujtóként, hanem bűnsegédként követte el, mivel a kamiont vezető negyedrendű vádlottat segítették tette elkövetésében. Ugyanakkor a sofőr – a váddal ellentétben – nem az első- és a másodrendű vádlott fenyegetése miatt nem állt meg. Ők csak a lebukástól és elfogástól való félelmében hozott döntését erősítették meg.
[htmlbox BDT]
A bíróság megállapította, hogy a vádlottak bűnszervezet tagjaként követték el az embercsempészést. Mint elhangzott, a parndorfi ügyben érintett négy vádlott esetében a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte a Kecskeméti Törvényszék, hogy az emberek halálát nem akarták, ugyanakkor tisztában voltak döntésük következményeivel. Figyelembe vette továbbá az idő múlását, a Magyarországon büntetlen előéletüket, a másodrendű vádlott esetében pedig azt is, hogy segítve az eljárást, a bolgár férfi feltáró jellegű beismerő vallomást tett.
Jádi János tanácselnök indoklásában elmondta: a váddal és védőkkel egyetértve, az ítéletben az elkövetéskor hatályos büntetőtörvénykönyvet és annak kedvezőbb rendelkezéseit alkalmazta.
Kiemelte azt is, hogy a jelenleg Magyarországon legsúlyosabb, tényleges életfogytiglan büntetés kiszabása esetén nem lett volna lehetőség az enyhítő körülmények figyelembevételére.
Schmidt Gábor ügyész a Kecskeméti Törvényszék ítéletét a tizenkettedrendű, a távollétében elítélt afgán vádlott esetében tudomásul vette. A többi vádlott esetében súlyosabb büntetés kiszabásáért fellebbezést nyújt be.
Az ügyészség álláspontja szerint ugyanis a minősített emberölés bűntettével vádolt négy férfi esetében a bíróság ítélete nem tükrözi a súlyosító körülményeket, és az nem alkalmas a büntetési célok elérésére.
Az egyedüli büntetés, ami erre alkalmas, az életfogytig tartó fegyházbüntetés – fogalmazott. A másodrendű vádlottról ugyanakkor megjegyezte, hogy a bolgár férfi esetében lehetőséget lát a feltételes szabadlábra bocsátásra. Az ügyészség a többi vádlott esetében is úgy találja, hogy a kiszabott szankció enyhe, így az ő esetükben is súlyosabb fegyházbüntetés kiszabása lenne indokolt.
Az ítélet ellen valamennyi vádlott és védő felmentésért vagy enyhítésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős. A per másodfokon a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik.
A bíróság a magyarországi kötödéssel, lakóhellyel nem rendelkező vádlottak előzetes letartóztatását indokoltnak látta a másodfokú eljárás befejezéséig fenntartani, már csak a kiszabott büntetés mértéke alapján fennálló szökés, elrejtőzés vagy a bűnismétlés veszélye miatt is.
A bíróság döntését az ügyész, valamint az első-, másod-, harmad-, illetve negyedrendű vádlott és védőik tudomásul vették, míg a többi vádlott és védője fellebbezést jelentett be, amelyről szintén a Szegedi Ítélőtábla dönt majd.
(MTI)
