Mikor kell kiadni az adósnak a törzskönyvet?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ha a hatóság a gépjármű törzskönyvét a hitelezőnek mint a vételi jogot biztosító elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának a tulajdonjog-korlátozás jogszabályon alapuló következményeként adja ki, a korlátozás jogosultja – kifejezett eltérő szerződési rendelkezés hiányában – addig tarthatja a törzskönyvet a birtokában, amíg a vételi joga fennáll.
Az alapügy
A felperes mint adós és az alperes jogelődje deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek gépjármű vételárának finanszírozása céljából. Az üzletszabályzat tartalmazta: A kölcsön visszafizetésének biztosítására elsődleges biztosíték a hitelező javára arra a gépjárműre alapított jelzálogjog vagy opció és/vagy a hitelezővel mint vevővel kötött adásvételi szerződés, amely megvásárlásához a hitelező a kölcsönt folyósította. Amennyiben a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni. A kölcsönbevevő köteles a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvébe a hitelező javára – a felek között létrejött szerződésnek megfelelően – a vételi jogot vagy a jelzálogjogot, és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni, és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező mint a korlátozás jogosítottja részére küldje meg. A kölcsönszerződés biztosítására a felek 2009. július 29-én opciós szerződéssel vételi jogot alapítottak a hitelező javára a finanszírozott gépjárműre. A szerződés tartalmazza, hogy a felek a hitelező javára alapított vételi jog biztosítására a vételi joggal terhelt gépjármű tekintetében elidegenítési és terhelési tilalmat kötnek ki.
A felperes keresetében a gépjármű törzskönyvének kiadására kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a biztosítéki jelleggel kikötött vételi jog 2014. július 27-én megszűnt, így arra a továbbiakban nem lehet jogot alapítani.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az volt az álláspontja, hogy a gépjármű törzskönyvének birtokban tartása a kölcsönszerződés önálló atipikus biztosítéka. A felek a törzskönyv kiadását nem az opciós szerződéshez, hanem a kölcsönszerződés teljesítéséhez kötötték. A felperes nem tett maradéktalanul eleget a fizetési kötelezettségének, ezért a törzskönyv kiadását nem kérheti.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest a törzskönyv kiadására.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Álláspontja szerint az üzletszabályzat hivatkozott rendelkezéseiből az következik, hogy a gépjármű törzskönyvének birtokban tartása az opciós, illetve adásvételi szerződésen kívüli atipikus biztosíték. Nem tekinthető sem az opciós, sem az adásvételi szerződés biztosítékának.
[box title=”Kommentár a büntetőeljárási törvényhez” style=”soft” box_color=”#007ac3″ radius=”0″]
Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) 2018. május 25-től teljesen új helyzetet teremt az személyes adatok védelmének szabályozásában. Az új szabályozás kihívások elé állítja a jogalkotókat, jogalkalmazókat is, amelyeknek megfelelő lépéseket kell tennie, eljárásokat kialakítania a rendelet egységes alkalmazása érdekében. Jelen kötet célja az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletében foglalt rendelkezések elemzése, amely egyúttal tekintettel van az új uniós szabályozás által szükségessé tett nemzeti jogalkotás eredményére is.
További információ >>[/box]
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a régi Ptk. 200. § (1), (2) bekezdésében, 205/A. § (1)-(3) bekezdésében, 205/B. § (1), (2) bekezdésében, 216. § (1) bekezdésében, 374. § (1), (2) bekezdésében, 375. § (1), (2) bekezdésében foglaltakat, és a kialakult ítélkezési gyakorlattal is ellentétes.
A Kúria döntése
A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolás szerint a szerződés irányadó rendelkezéséből egyértelműen az következik, hogy a perbeli esetben a hitelező a vételi jogot biztosító elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjaként vált a törzskönyv birtokosává. A régi Ptk. 114. § (2) bekezdés első mondata szerint ugyanis az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átszállása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. A jelen esetben a dologra vonatkozó jog a vételi jog volt, az elidegenítési és terhelési tilalom – a szerződés megjelölt pontjai alapján – ezt biztosította. A gépjármű tulajdonjogát igazoló törzskönyvre vonatkozó szabályokat a szerződéskötéskor a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet tartalmazta, amelynek 74. § (4) bekezdése szerint a jármű tulajdonjogát érintő korlátozás (elidegenítési, terhelési tilalom stb.) esetén a törzskönyv kizárólag a korlátozás jogosítottja részére adható ki.
A szerződés rendelkezései és a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján az állapítható meg, hogy a törzskönyvnek az alperes birtokába adására vonatkozó kötelezettség nem a felek szerződésén alapult, hanem a tulajdonjog korlátozásának jogszabályon alapuló következménye volt. A törzskönyv birtoklásának joga addig illethette meg az alperest, amíg fennállt a javára a gépjárművön az elidegenítési és terhelési tilalom. A vételi jog megszűnésével az elidegenítési és terhelési tilalom is megszűnt, így az alperesnek nincs jogcíme a törzskönyv birtokban tartására.
A felek szerződésének nincs olyan rendelkezése, amely a törzskönyv biztosítéki jellegére utalna. Nem tekinthető ilyennek az a kikötés sem, amely az alperes szerződéses kötelezettségeként azt rögzíti, hogy mikor köteles a törzskönyvet és a korlátozó bejegyzés törléséhez szükséges jognyilatkozatot kiadni.
(kuria-birosag.hu)
