Mikor megbízható a koronavírus teszt? Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) panaszeljárása nyomán észlelte, hogy a tesztkoronavirus.hu weboldal valószínűsíthetően azt a benyomást keltette a fogyasztókban, hogy a COVID-19 (SARS-Cov-2) IgG/IgM antitest teszt készlet terméke jogszerűen forgalmazható. Bár a honlap 2020. július eleje óta nem elérhető, a GVH az alábbiakat tanácsolja a fogyasztók számára.

Amennyiben egy gyorstesztet a csomagolása, illetve használati útmutatója alapján önellenőrzési célra – azaz otthoni felhasználásra – szánnak, akkor az irányadó jogszabályok alapján gyártójának a forgalomba hozatal előtt tanúsíttatnia kell az arra kijelölt, bejelentett szervezettel. Figyelemmel arra, hogy ennek az eljárásnak a legrövidebb időtartama 6 hónap, valószínűsíthető, hogy hazánkban nincs forgalomban olyan önellenőrzési célú koronavírus gyorsteszt, amely ilyen tanúsítvánnyal rendelkezne. Tanúsított termékek esetében a CE jelölés mellett fel kell tüntetni azt a négyjegyű számot is, mely a tanúsító szervezet azonosítására szolgál.

Továbbá az ilyen, gyógyászati segédeszköznek minősülő termékek kizárólag szolgáltatói engedéllyel rendelkező szaküzletekben vagy patikákban forgalmazhatók; egyéb üzletekben, webáruházakban nem.

A professzionális használatra szánt tesztek csomagolásából, használati útmutatójából és a terméket népszerűsítő leírásból egyértelműen látszódnia kell, hogy a termék szakmai felhasználónak készült. Ezért jogsértő az is, ha egy kereskedő professzionális tesztet laikus végfelhasználók részére, otthoni felhasználásra hirdet.

A honlap emellett megkérdőjelezhető információkat közölt a termék megbízhatóságáról is (pl. „megbízhatósága 99,6%”).

A GVH azt javasolja, mielőtt bármilyen hasonló terméket megvásárolna online, győződjön meg a honlap megbízhatóságáról:

  1. nézze meg, milyen adatok szerepelnek rajta a működtetővel kapcsolatban (valós-e a cég);
  2. gyanús lehet, ha nincs az oldalon semmilyen dokumentáció a termékre vonatkozóan, illetve minőségi jelzést pl. CE jelölést tartalmazó dokumentum jelenik meg, azonban a dokumentum nem olvasható, vagy a gyártó/képviselő adatai nem azonosíthatóak;
  3. olvassa el az ÁSZF-et: aggályos, ha az oldalon nem talál ilyen dokumentumot;
  4. tárolja el a vállalkozással folytatott levelezést, készítsen képernyőmentéseket a folyamatról;
  5. ellenőrizze az oldallal kapcsolatos fogyasztói véleményeket, tájékozódjon;
  6. a jelentős árkedvezményt kínáló akciók esetében tartsa szem előtt, hogy így csak akkor hirdethető egy termék, ha az eredetiként feltüntetett ár korábban valóban alkalmazott ár volt – ilyen a piacon újonnan megjelenő tesztek esetében valószínűsíthetően nem lehetett;
  7. tekintse át a szállítási feltételeket, a kiszállítás költségét, a házhozszállítások esetében is érvényesülniük kell a jogszabályoknak, így például a 14 napos elállás jognak.

A termékek forgalmazásával és reklámozásával kapcsolatos további információk az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapján elérhetőek: ITT

(gvh.hu)

Tájékozódjon naprakészen az utazási korlátozásokról a NetJogtár Veszélyhelyzet oldaláról 

Olvassa továbbra is legfrissebb, az egészségügyi válsághelyzettel és az átmeneti időszakkal kapcsolatos cikkeinket a Koronavírus-infó fül alatt.

Kövesse Facebook oldalunkat, hogy a leghamarabb értesüljön a fontos változásokról!




Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.