Jogszabályfigyelő 2024 – 49. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/121–124. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Mikor szűnik meg a munkaviszony?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkáltató a munkavállaló felmondását követően a felmondási idő alatt – tekintettel a munkaviszony fennállására – azonnali hatályú felmondással élhet. Ebből a szempontból nincs jelentősége, hogy a felmondás és az azonnali hatályú felmondás nem ugyanazon féltől származott.
Az alapügy
Az alperes 2017. június 20-tól 2019. június 30-ig szóló határozott idejű munkaszerződéssel állt a felperes alkalmazásában vezetőedzőként. Az alperes a 2017. december 8-án kelt felmondásában a határozott idejű munkaviszonyát indokolás nélkül, 30 napos felmondási idővel megszüntette. A felperes 2017. december 19-én kelt azonnali hatályú felmondásával az alperes munkaviszonyát megszüntette azon indokolással, hogy az alperes a felmondását nem indokolta, ezáltal a határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, amivel munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegte.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát. Erre tekintettel 3.900.000 forint kártérítést és sérelemdíjat igényelt. Az alperes ellenkérelmében és viszontkeresetében a kereset elutasítását és 1.300.000 forint összegű távolléti díj megfizetését kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 1.300.000 forint kártérítést. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatta meg, hogy a felperes az alperes javára 1.300.000 forint megfizetésére kötelezését mellőzte, és kötelezte az alperest, hogy fizessen a felperesnek 2.600.000 forintot. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a további keresetet elutasító részében helybenhagyta. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A Kúria döntése
A felülvizsgálati kérelem megalapozott. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a munkáltató a (rendes) felmondása közlését követően a felmondási idő alatt – miután a munkavállaló munkaviszonya még nem szűnt meg – (rendkívüli) azonnali hatályú felmondással élhet. Ilyen esetben a munkaviszony az azt (rendkívüli) azonnali hatállyal megszüntető intézkedéssel szűnik meg, ennél fogva a (rendes) felmondást tartalmazó jognyilatkozathoz már nem fűződik munkaviszonyt megszüntető joghatás (BH2002.31.). Nincs jelentősége, hogy a jogviszony felmondással történő megszüntetése melyik féltől származik, mivel a felmondási idő alatt közölt azonnali hatályú felmondással szűnik meg a munkaviszony. Ebből a szempontból annak sincs jelentősége, hogy egyébként a felmondás jogszerű volt-e, mivel ennek indokai (vagy azok hiánya) vizsgálatára az eljárás során nem volt szükség. A jogviszony jogellenes megszüntetésekor is a jognyilatkozatban foglaltak szerinti időpontban szűnik meg a munkaviszony (EBH2019.M.28.11. pont), mely jelen esetben a felmondási idő végével történt volna. A jogviszony azonban egy intézkedéssel szüntethető meg, az pedig a felperes utóbb kiadott azonnali hatályú felmondása volt, a jogviszony annak közlésével ért véget. Jelen – a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményei alkalmazására irányuló (Mt. 82. §) eljárásban – ennek jogszerűsége volt vizsgálat tárgyává tehető.
Önmagában az a körülmény, hogy a felperes álláspontja szerint az alperes a munkaviszonyt jogellenesen szüntette meg, nem minősül olyan lényeges kötelezettségszegésnek, amelyre azonnali hatályú felmondást jogszerűen alapíthatott. A határozott idejű jogviszony jogellenes megszüntetésére az Mt. 84. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak, így a munkáltató ezen jogkövetkezmények alkalmazását igényelhette volna. A felperes a sérelemdíj iránti keresetet elutasító jogerős ítéleti rendelkezést felülvizsgálati kérelemmel nem támadta, ezért a Kúria a jogerős ítélet ezen rendelkezését nem érintette, egyebekben hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.