Milliárdokat csalt el az őrző-védő bűnszervezet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mintegy kétmilliárd forintos költségvetési csalás ügyében vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy bűnszervezet ellen, akik az őrző-védő szektorban építettek ki fiktív számlázáson alapuló bűnszervezeteket 2013 és 2017 között – közölte a fővárosi főügyész hétfőn.

Ibolya Tibor a közleményben azt írta, egy 59 és egy 44 éves férfi színlelt foglalkoztatási és számlázási láncolatot biztosító, részben egymásra épülő és együttműködő bűnszervezeteket irányított és működtetett a szolgáltatásaikat igénybe vevő gazdasági társaságok adófizetési kötelezettségének csökkentéséért, illetve elkerüléséért.

A bűnszervezethez köthető gazdasági társaságokkal jellemzően vagyonvédelemmel foglalkozó fővállalkozók képviseletében eljárt emberek kötöttek színlelt szerződéseket, így a munkavállalóik foglalkoztatása után keletkező közterhek látszólag nem az általuk képviselt társaságnál keletkeztek, és a számlázási láncolatban alattuk elhelyezkedő társaságoktól befogadott valótlan tartalmú számlákkal az általános forgalmi adófizetési kötelezettségüket is csökkenteni tudták.

A jogalkotó a többszöri alvállalkozás kizárásával, majd a fordított adóztatás bevezetésével folyamatosan „fehérítette” az őrzés-védelmi szektort, azonban az irányító vádlottak a munkaerő-kölcsönzési rendszer beépítésével és kettős foglalkoztatással igyekeztek a költségvetést károsító cselekményt a megváltozott feltételekhez igazítani – ismertette a közlemény, amely szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói 2017. november 7-én országos akció keretében elfogták a bűnszervezet irányítóit és tagjait.

A Fővárosi Főügyészség a láncolatban érintett 66 ember többsége ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználása miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken. A vádiratban 22 úgynevezett stróman ügyvezetőt közokirat-hamisítással vádolnak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 13.

Az EU helye a nemzetközi MI-irányítás rendszerében

Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, az AI Act (AIA) 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba és ahogyan az egyes rendelkezései szakaszosan alkalmazhatóvá válnak, úgy formálja át az európai szolgáltatási környezetet.

2024. szeptember 13.

A GDPR és a DMA kapcsolódási pontjai

A GDPR és a DMA kapcsolódási pontjait bemutató iránymutatáson dolgozik az Európai Bizottság és az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB).

2024. szeptember 13.

„Az MI olyan, mint egy kalapács”

A mesterséges intelligencia veszélyeiről, konstruktív és etikus használatáról beszélt többek között Rab Árpád jövőkutatót, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöki tanácsadója az Új Médiakultúra Magazinban megjelent interjújában.