MKIK: fontos a magyar kereskedelmi jogi kezdeményezés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mai napig meghatározó eleme a nemzetközi jognak és választott bíráskodásnak a magyar kezdeményezésre, ötven évvel ezelőtt létrejött ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (MKIK) a félévszázados évforduló alkalmából szervezett konferencián.


Az MKIK mellett szervezett Állandó Választott bíróság által tartott nemzetközi eseményen az elnök kifejtette: az UNCITRAL 1966. december 17-én jött létre New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Közgyűlés Jogi Bizottságának gyűlésén.

A bizottság fő feladataként a nemzetközi kereskedelmi jog egységesítését tűzte ki. Ebből a célból koordinálja az ezen a területen hatáskörrel rendelkező szervezeteket, elősegítve a nemzetközi kereskedelmi jog harmonizációját. Új nemzetközi egyezményeket, mintatörvényeket, mintaszabályzatokat hoz létre, amelyekkel a nemzetközi kereskedelem szerződéses feltételeinek összehangolására törekszik – hangzott el a konferencián.

Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára elmondta: a kialakított „közös jogi nyelv”, harmonizált szabályok és jogi sztenderdek egyebek mellett csökkentik a nemzetközi kereskedelem költségeit és kockázatait, ami kiemelten fontos a kis- és középvállalkozások számára. 

Megjegyezte: az UNCITRAL jelentős mértékben hozzájárult a választott bíráskodás működőképességéhez, a bíráskodás hatályos magyar törvénye az UNCITRAL modell-törvény felépítését követi. Úttörő módon egy törvény foglalja magában a belföldi és a nemzetközi bíráskodásra vonatkozó rendelkezéseket.

 

Az eseményen kiosztott közlemény szerint az MKIK mellett szervezett Állandó Választott bíróság a legnagyobb választott bíróság, amelyik hazai és nemzetközi ügyekben eljárhat. Közreműködött nemzetközi dokumentumok kidolgozásában, a választott bírósági törvény előkészítésében, elfogadásában, az intézmény segíti a választott bírósági jogelvek magyarországi meghonosítását.

Emellett az államtitkár elmondása szerint a választott bíróság egyúttal olyan alternatív jogi vitarendező mechanizmus, amely a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének elengedhetetlen feltétele, amely a felek igényeihez igazodik, általa a hagyományos bírósági úthoz képest gyorsabban lebonyolíthatók az eljárások és a meghozott döntésnek nagyobb eséllyel lehet nemzetközi érvényt szervezni. A jogviták eldöntésének egyik alternatív módszerét Magyarországon is egyre gyakrabban alkalmazzák – jegyezte meg. 

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke beszédében arra mutatott rá, hogy az ügyvédi hivatásrend történelme párhuzamosságot mutat az Állandó Választott bírósággal. Ugyanakkor váltak szükségszerűvé, vagy éppen egy másik korszakban – a második világháborút követő években – száműzötté. 

A rendszerváltozás óta eltelt több mint 25 évben vált a magyar ügyvédi kar igazán nemzetközivé, ekkor jelentek meg a nemzetközi ügyvédi irodák Magyarországon és a választott bíróság is valóban globalizálttá vált, a kereskedelmi ügyletek, beruházásvédelmi egyezmények folytán. 

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.