MNB: kisebb hibák miatt 11 millió forint bírság hat biztosítónak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A biztosítók döntően megfelelően alkalmazzák a tavaly életbe lépett új kárrendezési szabályokat, ezért csak kisebb hiányosságokat talált a jegybank; így összesen 11 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki hat biztosítóra a károsultak tájékoztatásának elmulasztása, illetve a nem-életbiztosítási termékeknél a kárrendezési tájékoztató pontatlanságai miatt – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MTI-vel hétfőn.

Közölték: a biztosítói törvény nem-életbiztosítási termékekre vonatkozó kárrendezésével kapcsolatos új előírásai tavaly június 26-án léptek hatályba. Az új kárrendezési szabályok szerint a biztosítónak részletes kártérítési ajánlatot kell elküldenie a károsultaknak legkésőbb 15 nappal azután, hogy ő eljuttatta neki a biztosítási eseménnyel kapcsolatos szükséges dokumentumokat, és így az igénybejelentését megalapozottnak találta vagy esetleg (indoklással) elutasítja. A károsultnak egy hónapon belül akkor is meg kell kapnia a kárrendezési javaslatot, ha nem küldött el minden szükséges dokumentumot a biztosítónak.

A biztosítóknak a honlapjukon közzétett kárrendezési tájékoztatóikban emellett be kell mutatniuk, hogy milyen csatornákon (emailben, postán, személyesen) adhatják be kárigényüket az érintettek, és a biztosító mennyi idő alatt és milyen módokon fizethet. A jegybank fogyasztóvédelmi témavizsgálatot folytatott az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt.-nél, a Generali Biztosító Zrt.-nél, a Groupama Biztosító Zrt.-nél, az Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.-nél, az Uniqa Biztosító Zrt.-nél és a SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.-nél.

A vizsgálat célja annak ellenőrzése volt, hogy a piaci szereplők a nem-életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kárrendezési gyakorlatukba megfelelően beépítették-e a jogalkotó és a jegybank szoros együttműködésével bevezetett új jogszabályi rendelkezéseket, valamint az új szabályok betartásával – különös tekintettel az ügyfelekkel való kommunikációra és a határidőkre vonatkozó előírásokra – folytatják-e le a kárrendezést.

Az MNB vizsgálata szerint a biztosítók a nem-életbiztosítási szerződésekre vonatkozó új jogszabályt döntően megfelelően alkalmazzák, és beépítették kárrendezési gyakorlatukba. A biztosítói honlapokon kötelezően közzéteendő kárrendezési tájékoztatókkal kapcsolatban ugyanakkor kisebb hiányosságokat, pontatlanságokat azonosított a vizsgálat. A jegybank feltárta azt is, hogy a biztosítók a kárrendezés során a jogszabályban előírt egy hónapon belüli kötelező tájékoztatást döntő többségében – ám nem minden esetben – megadják ügyfeleiknek.

Kiemelik: elsősorban a biztosítók által a károsult ügyfelek részére nyújtott tájékoztatások minőségével kapcsolatban fogalmazott meg kifogást a jegybank. A tájékoztatások több esetben ugyanis nem tartalmaztak kellően részletezett kártérítési javaslatot, illetve amennyiben a szolgáltatási kötelezettséget nem ismerték el vagy összegszerűen még nem állapították meg, a válasz nem tartalmazott a jogszabály által elvártnak megfelelő indokolást. A jegybank határozatokban kötelezte az érintett biztosítókat a feltárt hiányosságok megszüntetésére. A jogsértések miatt az MNB összesen 11 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabott az érintett piaci szereplőkre.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Minden, amit tudni akarsz a mesterséges intelligenciáról – elindult az NMHH Podcast

Egyszerű utánzógép vagy egy mindent felforgató technológia? Milyen hatással lesz a munkaerőpiacra, az egészségügyre, az oktatásra vagy éppen a művészetre a mesterséges intelligencia? Hogyan alakítja át az üzleti folyamatokat? Hogyan lehetünk tudatos médiafogyasztók egy olyan világban, amelyben már a szemünknek sem hihetünk? Ilyen és ehhez hasonló, mindannyiunk életére hatással lévő kérdésekre keresi a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) most induló podcastsorozata.

2024. június 28.

Hivatali visszaélésért ítélték el a zalai jegyzőt

Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki – nem jogerősen – bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt – olvasható a birosag.hu-n.

2024. június 27.

A mesterséges intelligencia emberközpontú korszakának küszöbén állunk

Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.