Nagy összegű személyszállítási díjat ítélt meg a Kúria

Más jogági szabály megsértése polgári jogi szempontból csak akkor eredményezi a szerződés érvénytelenségét, ha az adott szabály kifejezetten rögzíti, hogy megsértése a szerződés érvénytelenségét is okozza, vagy ha ezen jogalkotói szándék a jogszabály értelmezéséből, illetve az egyéb körülményekből nyilvánvaló módon megállapítható

Az alapügy

A felperes közszolgáltatási szerződés alapján autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi közforgalmú személyszállítás szolgáltatást nyújtott az alperesi önkormányzat részére. A szerződés értelmében a szolgáltató a bevételekkel és támogatásokkal nem fedezett költségei és méltányos nyeresége érdekében ellentételezésre volt jogosult, amelyet az alperesi önkormányzat évente határozhatott meg, azonban az alperes a 2012-2016. években nem döntött az ellentételezés összegeiről.
A felperes keresetében a fenti időszakra összesen 1.199.523.000 forint ellentételezés és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, aki ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az alperes – egyebek mellett – arra hivatkozott, hogy a felek szerződése több ponton (így az ellentételezés számítási módja tekintetében is) eltér a közvetlenül alkalmazandó 1370/2007. EK rendelet (a továbbiakban: Rendelet) és a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény (Sztv.) előírásaitól, ezért a szerződés érvénytelen.
A bíróság jogerős ítéletében a lefolytatott szakértői bizonyítás alapján a kereset szerint marasztalta az alperest.

A Kúria döntése
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Határozata indokolásában – egyebek mellett – rámutatott, hogy önmagában az ellentételezés számítási módjának a felek szerződésében a Rendelettől eltérő meghatározása – amely az ellentételezés összegére a kirendelt könyvszakértő aggálytalan véleménye alapján nem volt hatással –, nem teszi a felek szerződését érvénytelenné.

Kiemelte, hogy a Rendelet és az Sztv. – mint más jogági szabály – megsértése polgári jogi szempontból csak akkor eredményezi a szerződés érvénytelenségét, ha az adott szabály kifejezetten rögzíti, hogy megsértése a szerződés érvénytelenségét is okozza, vagy ha ezen jogalkotói szándék a jogszabály értelmezéséből, illetve az egyéb körülményekből nyilvánvaló módon megállapítható. A Rendelet és az Sztv. azonban ilyen jogkövetkezményt nem fűz a bennük foglalt jogi norma megsértéséhez, és ilyen tartalmú jogalkotói szándék sem állapítható meg.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Mikor diszkriminatív a bérkülönbség?
2019. július 18.

Mikor diszkriminatív a bérkülönbség?

A munkaviszony bármely életkorban elkezdődhet, annak eltérő hosszán alapuló különbségtétel a bérezésben önmagában nem valósít meg életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést

Lakástakarékpénztárak: elutasította az indítványt az Alkotmánybíróság
2019. július 17.

Lakástakarékpénztárak: elutasította az indítványt az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság elutasította azt az indítványt, amelyben ellenzéki képviselők alkotmányellenességre hivatkozva a lakástakarék-pénztárakról szóló törvény tavaly októberi, a pénztárak állami támogatásának megszüntetését tartalmazó módosításának semmisítését kérték.

Igazságügyi botrány fenyegeti Észak-Macedóniát
2019. július 17.

Belpolitikai válság fenyegeti Észak-Macedóniát, ha kiderül, hogy van összefüggés Katica Janeva különleges ügyész lemondása és egy szkopjei tévés személyiség letartóztatása között.

A munkáltatói ellenőrzés jogszerűségét vizsgálta a Kúria
2019. július 17.

A munkáltatói ellenőrzés jogszerűségét vizsgálta a Kúria

A munkáltatónak a munkavállaló ellenőrzése előtt meg kell határoznia azokat a módszereket és intézkedéseket, amelyek útján közvetlenül hozzáférhet a munkavállaló személyes kommunikációjának tartalmához; tájékoztatni kell őt arról is, hogyha az ellenőrzés a személyes adataira is kiterjed.

Megtévesztheti a fogyasztókat a „csokiszolárium”
2019. július 17.

Megtévesztheti a fogyasztókat a „csokiszolárium”

A GVH versenyfelügyeleti eljárást indított a Chocolate Brown szolárium franchise hálózatot üzemeltető Sun System Kft. ellen, mert úgy véli, hogy a vállalkozás a „Csokicső” szoláriumcsövek reklámozásakor megsérthette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát.