Összhangba kell hozni a fizetős parkolásra vonatkozó jogszabályokat

Nem egyértelmű a szabályozás atekintetben, hogy mikor alkalmazhat a közterület-felügyelő kerékbilincset és mikor csak bírságot.

Az ombudsmani vizsgálat abból indult ki, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény az Alkotmánybíróság gyakorlatával összhangban rögzíti: a várakozás a helyi önkormányzat (vagy a parkolási közszolgáltató) és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. Ennek az a tartalma, hogy a jármű vezetője mintegy „bérbe veszi” az adott időre a közterület egy részét, a kijelölt parkolóhelyet. Ha nem fizeti meg vagy nem teljes egészében fizeti meg a parkolás díját, akkor pótdíjat vethetnek ki rá. Ez polgári jogi eszköz.
A kerékbilincs viszont közhatalmi eszköznek minősül, hatósági alkalmazása kizárólag a közlekedés rendjének megsértése esetén jogszerű. Ilyen például a megszabott várakozási idő túllépése korlátozott várakozási övezetben – hiszen a korlátozás célja a közterület közlekedési célú használatának védelme.
A biztos jelentésében példaként hivatkozott arra az esetre, amikor egy korlátozott várakozási övezetben legfeljebb két óra hosszat szabad várakozni. A jogszabályok alapján az engedélyezett 2 órás időtartamon belül kizárólag pótdíj fizetésére kötelezhető a gépjármű üzembentartója, amennyiben díjfizetés nélkül parkol ebben az övezetben, ilyenkor a kerékbilincs alkalmazására ekkor nincs lehetőség. Abban az esetben azonban, ha a gépjármű az engedélyezett 2 órát meghaladóan várakozik díjfizetés nélkül a korlátozott várakozási övezetben, a kerékbilincs alkalmazására kizárólag a közterület közlekedési célú használatának védelme érdekében van lehetőség, vagyis nem a díjfizetés elmulasztása okán. A korlátozott várakozási övezetben az engedélyezett várakozási idő túllépése a díjfizetéstől függetlenül, önmagában alapot adhat a kerékbilincs alkotmányos alkalmazására.
A jelentésben az alapvető jogok biztosa azt tekintette át, hogy a jogi szabályozás megfelel-e ezeknek az elveknek. A közterület-felügyeletről szóló törvény akkor is lehetőséget ad a kerékbilincselésre, ha a jármű díjfizetés nélkül parkol a korlátozott várakozási övezetben. A biztos ezzel összefüggésben leszögezte: fogalmilag a korlátozott várakozási övezet időbeli korlátozást jelent, a várakozás feltételeként ezért kizárólag időbeli feltételek adhatóak meg. Ez általános polgári jogi igény keretében értelmezhető – vagyis pótdíjat lehet kiszabni. A kerékbilincset csak az időbeni korlátozást túllépő várakozás esetén lehetne alkalmazni. Az ombudsman szerint tehát felveti annak veszélyét, hogy sérül az Alaptörvényben is rögzített jogállamiság követelménye , amennyiben a kerékbilincs az elmaradt díjfizetés miatt kerül fel a járműre.
A biztos rámutatott arra is, hogy az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló, még 1984-ben kiadott miniszteri rendelet nemcsak a korlátozott, hanem más várakozási övezetben is lehetőséget ad a kerékbilincs alkalmazására figyelmeztető közlekedési tábla elhelyezésére. A rendelet így nem áll összhangban a közterület-felügyeletről szóló törvény valamint a KRESZ szabályaival. A szabályozás tehát nem egyértelmű, így sem a jogkövető állampolgárok, sem pedig a jogalkalmazó szervek számára nem határoz meg biztonsággal értelmezhető és világos kereteket. Ezáltal az ellentmondásos szabályozás a jogbiztonság követelményének sérelme mellett a tisztességes hatósági eljárás követelményével összefüggő sérelem veszélyét is magában hordozza.
Ugyanakkor jogalkalmazási probléma adódhat abból, hogy közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő is elláthat parkolási közszolgáltatást. A közterület-felügyeletről szóló törvény szabályai ugyanis nem biztosítják azt, hogy a közterület-felügyelők ne alkalmazhassák adott esetben a díj-nemfizetés „szankciójaként” a kerékbilincselést. A szabályozás tehát e tekintetben is felveti az Alaptörvényben rögzített jogállamiság, abból levezethető jogbiztonság, valamint ezzel összefüggésben a tisztességes eljárás követelménye sérelmének a veszélyét is.
Az alapjogi biztos mindezek alapján felkérte az érintett tárcákat a szabályozás áttekintésére és az alkotmányos követelményeknek megfelelő módosítására.

Kapcsolódó cikkek:


Vádat emeltek Simonka György ellen
2019. augusztus 21.

Vádat emeltek Simonka György országgyűlési képviselő és harminckét társa ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.