Összhangba kell hozni a fizetős parkolásra vonatkozó jogszabályokat
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem egyértelmű a szabályozás atekintetben, hogy mikor alkalmazhat a közterület-felügyelő kerékbilincset és mikor csak bírságot.
Az ombudsmani vizsgálat abból indult ki, hogy
a közúti közlekedésről szóló törvény az Alkotmánybíróság gyakorlatával összhangban rögzíti: a várakozás a helyi önkormányzat (vagy a parkolási közszolgáltató) és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. Ennek az a tartalma, hogy a jármű vezetője mintegy „bérbe veszi” az adott időre a közterület egy részét, a kijelölt parkolóhelyet. Ha nem fizeti meg vagy nem teljes egészében fizeti meg a parkolás díját, akkor pótdíjat vethetnek ki rá. Ez polgári jogi eszköz.
A kerékbilincs viszont közhatalmi eszköznek minősül, hatósági alkalmazása kizárólag a közlekedés rendjének megsértése esetén jogszerű. Ilyen például a megszabott várakozási idő túllépése korlátozott várakozási övezetben – hiszen a korlátozás célja a közterület közlekedési célú használatának védelme.
A biztos jelentésében példaként hivatkozott arra az esetre, amikor egy korlátozott várakozási övezetben legfeljebb két óra hosszat szabad várakozni. A jogszabályok alapján az engedélyezett 2 órás időtartamon belül kizárólag pótdíj fizetésére kötelezhető a gépjármű üzembentartója, amennyiben díjfizetés nélkül parkol ebben az övezetben, ilyenkor a kerékbilincs alkalmazására ekkor nincs lehetőség. Abban az esetben azonban, ha a gépjármű az engedélyezett 2 órát meghaladóan várakozik díjfizetés nélkül a korlátozott várakozási övezetben, a kerékbilincs alkalmazására kizárólag a közterület közlekedési célú használatának védelme érdekében van lehetőség, vagyis nem a díjfizetés elmulasztása okán. A korlátozott várakozási övezetben az engedélyezett várakozási idő túllépése a díjfizetéstől függetlenül, önmagában alapot adhat a kerékbilincs alkotmányos alkalmazására.
A jelentésben az alapvető jogok biztosa azt tekintette át, hogy a jogi szabályozás megfelel-e ezeknek az elveknek.
A közterület-felügyeletről szóló törvény akkor is lehetőséget ad a kerékbilincselésre, ha a jármű díjfizetés nélkül parkol a korlátozott várakozási övezetben. A biztos ezzel összefüggésben leszögezte: fogalmilag a korlátozott várakozási övezet időbeli korlátozást jelent, a várakozás feltételeként ezért kizárólag időbeli feltételek adhatóak meg. Ez általános polgári jogi igény keretében értelmezhető – vagyis pótdíjat lehet kiszabni. A kerékbilincset csak az időbeni korlátozást túllépő várakozás esetén lehetne alkalmazni. Az ombudsman szerint tehát felveti annak veszélyét, hogy sérül az
Alaptörvényben is rögzített jogállamiság követelménye , amennyiben a kerékbilincs az elmaradt díjfizetés miatt kerül fel a járműre.
A biztos rámutatott arra is, hogy
az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló, még 1984-ben kiadott miniszteri rendelet nemcsak a korlátozott, hanem más várakozási övezetben is lehetőséget ad a kerékbilincs alkalmazására figyelmeztető közlekedési tábla elhelyezésére. A rendelet így nem áll összhangban a közterület-felügyeletről szóló törvény valamint a
KRESZ szabályaival. A szabályozás tehát nem egyértelmű, így sem a jogkövető állampolgárok, sem pedig a jogalkalmazó szervek számára nem határoz meg biztonsággal értelmezhető és világos kereteket. Ezáltal az ellentmondásos szabályozás a jogbiztonság követelményének sérelme mellett a tisztességes hatósági eljárás követelményével összefüggő sérelem veszélyét is magában hordozza.
Ugyanakkor jogalkalmazási probléma adódhat abból, hogy közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő is elláthat parkolási közszolgáltatást. A közterület-felügyeletről szóló törvény szabályai ugyanis nem biztosítják azt, hogy a közterület-felügyelők ne alkalmazhassák adott esetben a díj-nemfizetés „szankciójaként” a kerékbilincselést. A szabályozás tehát e tekintetben is felveti az Alaptörvényben rögzített jogállamiság, abból levezethető jogbiztonság, valamint ezzel összefüggésben a tisztességes eljárás követelménye sérelmének a veszélyét is.
Az alapjogi biztos mindezek alapján felkérte az érintett tárcákat a szabályozás áttekintésére és az alkotmányos követelményeknek megfelelő módosítására.
