Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Jogszabályváltozás folytán bővül a közfeladatot ellátó szervek, helyi önkormányzatok, köztulajdonban álló gazdasági társaságok adatszolgáltatási kötelezettsége januártól a közérdekű adatok megismerése iránti igényekkel összefüggésben – tudatta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH).
Azt írták: a NAIH információszabadság érvényesülését érintő új ellenőrzési feladatairól és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségekről az Országgyűlés december 13-i ülésnapján elfogadott, a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi törvényt módosító – törvény 2024. január 1-jén lép hatályba.
Hozzátették: a módosítás a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok átláthatóságának és megismerhetőségére vonatkozó követelmények teljesülésének ellenőrzésével kapcsolatos feladat- és hatáskört, valamint ehhez kapcsolódó jelentéstételi kötelezettséget ruház a NAIH-ra.
A módosítás a közfeladatot ellátó szerveknek, helyi önkormányzatoknak, valamit köztulajdonban álló gazdasági társaságoknak új, bővített adatszolgáltatási kötelezettséget vezet be, amelynek évente január 31-ig kell eleget tenniük. Kötelesek közölni az előző évi közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igények teljesítésének és megtagadásának számát és a megtagadások jellemző indokait, továbbá a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti kérelmek teljesítéséhez szükséges napok átlagos számát, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételi helyének pontos internetes elérhetőségét.
A közfeladatot ellátó szerveknek továbbra is nyilvántartást kell vezetniük az elutasított adatigénylési kérelmekről, valamint az elutasítások indokairól. E nyilvántartás és az iratkezelési nyilvántartás képezi az új adatszolgáltatás alapjául szolgáló adatbázist. Az adatszolgáltatásra szolgáló iFORM űrlapot a NAIH saját honlapján 2024 januárjában teszi közzé.
„A NAIH elvárja az adatszolgáltatásra kötelezettek együttműködését és a kötelezettségeik maradéktalan teljesítését” – áll a közleményben.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
