Negyedik alkalommal tartottak nemzetközi konferenciát a bírósági közvetítésről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az mediációval érintett ügycsoportok száma egyre nő, 2020-tól például a gyámhatóságoktól a bíróságokhoz kerülnek a kapcsolattartás végrehajtásával összefüggő ügyek.

A konferencia megnyitóján elhangzott: az Európai Bizottság 2017-es és 2018-as eredménytáblája szerint az alternatív vitarendezési módszerek előmozdításában, ösztönzésében az első helyen állnak a magyar bíróságok.

Dr. Turcsánné dr. Molnár Katalin, a Székesfehérvári Törvényszék elnöke szerint a bírósági szervezetben hosszú távú edukatív hatása van a mediációnak. Kiemelte: a szemléletváltás és az újfajta gondolkodás mellett egy fokozottan ügyfélközpontú eljárást sikerült meghonosítani, a bírósági közvetítők egy újfajta konfliktuskezelési technikát sajátíthatnak el, amely megoldás-fókuszú gondolkodásra késztet, ezzel is erősítve a közvetítő szakmai személyiségét.

Hunyadi Krisztina, egyetemi oktató előadásában azt taglalta, mit visznek magukkal az ügyfelek a bírósági közvetítői eljárásból. Hangsúlyozta: a konfliktuskezelés során a kirekesztés helyét a befogadás foglalja el, ennek eredményeképpen erősödik a bizalom, amely a felek közötti konszenzus megteremtésének első építőköve – tette hozzá a coach-mediátor.

A nemzetközi közvetítői konferencián a résztvevők egy német módszerrel is megismerkedtek, amely a válásban érintett gyermekek sorsának megnyugtató rendezését helyezi a középpontba. Az esemény első napján a résztvevők megtudhatják azt is, miért van nagy jelentősége a közvetítésnek a nemzetközi családjogi perekben, és hogyan kapcsolódik a közvetítéshez a személyiségi jogok védelme.

A konferencia második napján többek között a közigazgatási területen bevezetett közvetítés eddigi eredményeit, tapasztalatait összegzik a résztvevők, egy osztrák székhelyű gazdasági mediátor pedig az igazságügyi mediátorok képzésében ad nemzetközi kitekintést.

Az alternatív vitarendezési eljárás 2012 óta működik a magyar bíróságokon, a polgári ügyszak után 2018 óta már a közigazgatási ügyekben is elérhető. A mediáció bevezetése óta az eddig lefolytatott 5300 eljárás több mint felében született megállapodás, melyekért az ország több mint 70 bíróságán 181 közvetítő dolgozik. A tapasztalatok szerint az egyezség nélkül záruló eljárásoknak is pozitív hatásuk van: a megállapodások nélkül záródó ügyek ügyfelei együttműködőbbek a későbbi tárgyalások során és sok esetben végül perbeli egyezséggel zárul a jogvita.

(birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.