Nem adta ki a közérdekből nyilvános adatokat az MTÜ


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az MTÜ a NAIH többszöri felszólítására sem tájékoztatta a kérelmezőt a pályázati rendszeren kívül benyújtott támogatási kérelmek elbírálásában részt vevő személyekről.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) írt levelében a bejelentő azt kifogásolta, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. (MTÜ) érdemben nem válaszolta meg 2020. március 10-én benyújtott adatigénylését. A bejelentő azt szerette volna megtudni, hogy az MTÜ vezérigazgatója által adott interjújában említett, „szakmai grémiumba” kik tartoznak, akik a pályázati rendszeren kívül benyújtott támogatási kérelmek elbírálásában vesznek részt.

Az MTÜ azonban megtagadta a válaszadást. A közérdekű adatok megismerhetőségének megtagadását azzal indokolta, hogy álláspontja szerint az adatigénylő által megismerni kívánt adatok az Infotv. 27. § (5)-(6) bekezdései alapján a keletkezésüktől számított 10 évig nem nyilvánosak. Ugyanakkor az MTÜ azt is kifejtette, hogy az igényelt adtok nem szolgálnak a döntés megalapozásául, azok a támogatások megítélése szempontjából irrelevánsak.

Az MTÜ továbbá előadta, hogy a pályázati rendszeren kívül benyújtott támogatások előkészítő, dokumentáló és elbíráló folyamatában az MTÜ egész szervezete vesz részt és a munkaviszonyban álló munkavállalók személyes adatainak védelme hangsúlyosabb, mint a benyújtott támogatási kérelmek elbírálásában résztvevő munkavállalók személyes adatainak megismerése iránti közérdek.

A NAIH vizsgálatában megállapította, hogy az MTÜ a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság turizmussal és vendéglátással kapcsolatos egyes feladatainak meghatározásáról szóló 61/2017. (III. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §-a alapján a támogatási kérelmek elbírálását közfeladatként végzi.

Az Infotv. 26. § (2) bekezdése szerint közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja.

Az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján tehát az MTÜ – mint közfeladatot ellátó szerv – feladat- és hatáskörében eljáró munkatársainak neve, feladatköre, munkaköre és közfeladatuk ellátásával összefüggő egyéb személyes adata is közérdekből nyilvános adat. Tehát nyilvános mindazon munkavállalók neve és feladatköre, akiknek a feladatkörében szerepel a támogatási kérelmek elbírálásában való részvétel.

A NAIH kifejtette, hogy a jogalkotó az Infotv. 26. § (2) bekezdés kodifikálásakor már elvégezte a szükségesség/arányosság tesztet és az ott szereplő adatokról már kimondta, hogy ezen adatok – így a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró munkatársai nevének, feladatkörének – nyilvánosságához fűződő közérdek megelőzi a személyes adatok védelméhez fűződő érdeket a közfeladatot ellátó szervek működése és a közpénzek felhasználása átláthatóságának, a közélet tisztaságának érdekében.

Az MTÜ álláspontja szerint az adatszolgáltatás következtében kontrollálhatatlanná válhatna a döntés-előkészítésben résztvevő személyek külső megkereshetősége, amely az MTÜ törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztethetné.

Az MTÜ álláspontját a NAIH nem találta megalapozottnak. A bejelentő adatigénylésében ugyanis nem konkrét támogatási kérelmek kapcsán kérték a bírálók személyének megnevezését, hanem azoknak a nevét kérték, akik feladatkörüknél fogva részt vesznek az MTÜ-nél a pályázati rendszeren kívül benyújtott támogatási kérelmek elbírálásában. Tehát a résztvevő személyek nevének megadásával nem kerül nyilvánosságra sem az, hogy egyes meghatározott pályázatokat ki bírált el a múltban és az sem, hogy egy meghatározott folyamatban lévő pályázati eljárásban kik vesznek jelenleg részt az elbírálásban.

A NAIH hivatkozott a Kúria Pfv.IV.21.498/2013/5. sz. ítéletére, amelyben a Kúria még abban az esetben sem találta úgy, hogy a bírálók nevének nyilvánossága veszélyeztetné a szerv törvényes működését, amikor meghatározott pályázatok bírálóinak nevét kérték az állami földhaszonbérlet-pályázatokra vonatkozó adatok nyilvánosságáról ugyanis azt állapította meg, hogy „az alperes által következetesnek deklarált előkészítési tevékenység megismerése az alperes tevékenységét érdemben nem befolyásolja, sőt az alperes működésébe vetett közbizalom erősítésére is alkalmas lehet”, ezért a döntés-előkészítésre való hivatkozást nem fogadta el az adatkiadási igény megtagadására.

A Kúria Pfv. 21.210/2014/7. ítéletében ugyanis úgy foglalt állást a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény alapján kiírt pályázatok kapcsán, hogy „a bíráló bizottságok személyi összetétele – a tagok neve – nem minősül döntés-előkészítő adatnak, így nem érvényesül az automatikus nyilvánosság-korlátozás. A bizottság tagjainak javaslataikat a pályázatok tartalma alapján kell meghozniuk, a döntés ilyen értelemben nem lehet személyfüggő. Ez az adat az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján közérdekből nyilvános adat és a 27. § (5) bekezdés alkalmazhatóságának (döntés-előkészítés) hiányában a kért adatot ki kell adni”.

A NAIH álláspontja szerint irreleváns az MTÜ azon állítása, amely szerint a támogatási folyamat lezárásakor a végső döntéshozó személye az MTÜ vezérigazgatója. Ugyanis a támogatási döntéseket előkészítő munkatársak is az MTÜ feladat- és hatáskörében járnak el. A Kúria Pfv.21.145/2013/5. sz. ítéletében hasonlóképpen foglalt állást: „nem csupán a különböző döntéseket, határozatokat, a külvilágnak szóló leveleket aláíró személyeket végeznek az alperesnél érdemi munkát, hanem a döntéseket előkészítő apparátus tagjai is az alperes feladat és hatáskörében eljáró személyek”.

A NAIH a fentiekre tekintettel megállapította, hogy az MTÜ megsértette a bejelentő közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogát és többször is felszólította az adatigénylés teljesítésére. Mivel az MTÜ nem tett eleget a NAIH felszólításainak, ezért a NAIH nyilvános jelentést tett közzé az ügyben.

(naih.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.